Valóban jobbak az organikus és bio élelmiszerek, mint a közönségesek?

A bio- és organikus élelmiszerek gyártása hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben. Az egészséges életmód és minőségi étkezés érdekében a különböző kémiai beavatkozások, GMO és hormonok nélküli termékek keresendők. Ahhoz, hogy a gyümölcsöket és zöldségeket BIO-nak vagy organikusnak nevezhessük, meg kell felelniük bizonyos feltételeknek.  De valóban egészségesebb az organikus élelmiszerek fogyasztása és nincsenek hátrányai, kockázatai?

Organikus élelmiszerek – mit is jelent valójában?

Az „organikus” kifejezés inkább az USA-ban elterjedt, Európában inkább a „BIO” kifejezés a közismert. A „bio” vagy „organikus” megjelölés sok ember számára fontos, de ismerik-e a közönséges és a bio termékek termesztése vagy tenyésztése közötti valódi különbséget?

Organikus élelmiszerek az USA-ban

Az „organikus” megjelölés szabályozott és ehhez teljesíteni kell a feltételeket. Az Egyesült Államokban ez annyit jelent, hogy a növényeket GMO, szintetikus növényvédő szerek, kőolaj alapú műtrágyák vagy szennyvíziszapok nélkül termesztik. A húshoz és állati eredetű termékekhez tartott állatok esetében az ökológiai gazdálkodásnak organikus tápot kell használnia és biztosítani kell az állatoknak a szabad tartását. Ezen kívül nem szabad növekedési hormonokat, antibiotikumot és állati melléktermékeket adni nekik. [1]

A mezőgazdasági termelők önkényesen nem nevezhetik magukat „bio” termelőknek csak azért, mert a földjeikről és állataikról szeretettel gondoskodnak. Az USA-ban az „organikus”’ megjelölést csak azokon a termékeken használhatják, amelyek megfelelnek az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Nemzeti Ökológiai Programjának (NOP) környezetvédelmi előírásaival. A termékeknek meg kell felelni a program szabványaival, amikbe beletartoznak a növényvédő szerek, műtrágyák, biofejlesztés és sugárzás, antibiotikumok és növekedési hormonok, valamint a betartandó eljárások. Az USA-ban az organikus termékeknek három szintje létezik [2]:

1. 100%-ban organikus – minden összetevő organikus, ahogy a feldolgozás is.
2. Organikus – az összetevők legalább 95%-a organikus eredetű, feldolgozásuk közben használhatnak egyéb adalékokat, amiket az USDA jóváhagyott.
3. Organikus összetevőkből készült – az összetevők egy része organikus csak, nem az USDA határozat alapján készült és nem használható fel a címkén szereplő összetételi táblázaton kívül. Ez csak akkor valósulhat meg, ha egy USDA alkalmazott igazoltan beleegyezett, hogy bizonyos összetevők organikusak.

Az USDA nem osztogatja ingyen az organikus „bélyeget” és nem elég csupán az, hogy a zöldségre nem használnak szintetikus műtrágyát, vagy ha a tehenek levegőn vannak. A szabályok vonatkoznak a talajminőségre, rovarirtásra is. Ami a talajt illeti, nem lehet egyik napról a másikra „szűznek” tekinteni és kijelenteni, hogy biogazdálkodásra alkalmas. Akkor adnak pecsétet, ha a talajon 3 évre visszamenőleg nem használtak tiltott szereket. Az organikus húsok esetében az állatok életkörülményeit hozzá kell igazítani a természetes életminőségükhöz. A bio marhahús olyan tehenekből származik, melyeknek lehetőségük volt legelőkön legelni és organikus, antibiotikum mentes táppal voltak etetve. [3]

Organikus termékek az EU-ban

Hasonlóan, mint az USA-ban, az Európai Unióban is vannak szabályok és jelölések a bio termékekre. A EU hivatalos meghatározása szerint az organikus mezőgazdaság fenntartható egy olyan gazdasági rendszerrel, amely tiszteletben tartja az állatok életkörülményeit és jólétét. Ezenkívül lefedi az élelmiszerlánc minden fázisát. [4]

Az ökológiai élelmiszerekre vonatkozó előírások nem csak a zöldségekre, gyümölcsökre vagy az állatokra és azok termékeire vonatkoznak. Különféle szabályok vonatkoznak az élesztőre, akvakultúrára és a borra is. Fogalmad sincs róla, hogy mi az az akvakultúra? Ugyanaz, mint a mezőgazdaság, csak vizes talajon. A rendelet a vadon élő növények szedésére is vonatkozik, feltéve, hogy tiszteletben tartják a feltételeket. A természetes termelésbe nem tartozik bele a vadászat és horgászat. Ebből következik, hogy bio bort, bio pontyot vagy bio élesztőt kaphatsz, de agancsosokat nem. [5]

Számos szabály és feltétel vonatkozik az organikus termékekre, amit az Európai Unió szab meg. Közülük megemlítendő például [4] [5]:

• gémodifikált szerek használatának tiltása (GMO)
• ásványi nitrogén alapú műtrágyák tiltása
• állattenyésztés szabadon a friss levegőn
• szigorú korlátozás az antibiotikum állatokon történő használatára
• műtrágyák, rovarirtók, növényirtók korlátozása
• állatok túlszaporodásának megelőzése
• organikus tápok használata

Egységes logó vonatkozik minden olyan csomagolt bio élelmiszerre, amelyet az EU valamelyik országában gyártottak és megfelelnek a követelményeknek. Lehet, hogy már korábban te is észrevetted a csillag alakú levelet zöld háttérrel. Ez a jelölés kötelező minden organikus élelmiszeren az EU-ban 2012.07.1-től. Az új logót 2010.07.01-én vezették be, de az új jelölésre történő átváltás időigényes folyamat és nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Hogy ne történjen pazarlás a már legyártott csomagolások és címkék miatt, 2 éves időszakot szabtak ki a váltáshoz való alkalmazkodás érdekében. [6]

Az érdekesség kedvéért, hogy nehogy azt hidd, hogy ez csak egy légből kapott ötlet az EU részéről. A kötelező egységes logó használatának ötletét a tagállamok már 2007-ben is támogatták. 2009-ben egy verseny tárgya volt a logó tervezése, ahova 3400 művészeti és tervezői iskolás diák csatlakozott. [6]

A „bio” és az „organikus” ugyanaz?

Biztosan észrevetted te is, hogy az EU-ban gazdaságilag előállított élelmiszereken gyakran jelenik meg a „bio” megnevezés az „organikus” helyett. Nem árt tisztázni, hogy ezek teljesen megegyező vagy eltérő minősítések-e. A biogazdálkodás ismert már az EU-ban és az USA-ban is, egyszerűen azt mondhatjuk, hogy egy barátságos termelés a természet, állatok és emberek szempontjából. A „bio”, „organikus”, vagy például az „eco” megnevezések az organikus termékeket jelölik. Az igazság az, hogy a megjelölés területenként változik. Angolul beszélő területeken az „organikus” megnevezést használják, míg a germán vagy latin ágú nyelvek a „bio/biológiai” megnevezést alkalmazzák. Az USA-nak saját tanúsítványai vannak és az EU termékeinek is meg kell felelniük az európai biogazdálkodásról szóló rendeleteknek (EU Regulation on Organic Farming). Például az ilyen organikus boroknak vagy akvakultúráknak még külön dokumentációjuk is van. Feldolgozott élelmiszereken a „bio” azt jelenti, hogy az összetevők 95%-a organikus gazdálkodásból származik. [5] [7] [8]

Az utóbbi időben felkapott lett a bioélelmiszerek fogyasztása, ennek oka a termesztés vagy tenyésztés során használt kémiai anyagok lehetnek. Sok vidéken élő idős elmondhatja, hogy régen az összes élelmiszer bio volt, ugyanis nem használtak annyi ‘„kémiát”. A kémiai műtrágyát és a rovarirtókat már évek óta nem csak a nagytermelők, de a saját részre termelő gazdák is használják. Szakemberek szerint a 20. század elején a műtrágyák fejlesztése előtt még minden élelmiszer organikus volt. Németországban a bio mezőgazdálkodást már az 1920-as években bevezették és természetesen más országok is jóval 2000 előtt. A „bio” termelést az EU-ban hivatalosan 1991-ben kezdték, 1999-ben pedig az állattenyésztésre is kiterjesztették. Őseink normálisnak tartották a trágyázást, de természetes forrásból, így a teheneknek vagy tyúkoknak nagyobb területük volt. Előfordulhat például, hogy aki elutasítja a szintetikus anyagok használatát, ez által „biogazdálkodóvá” válik a nélkül, hogy tudna róla. [7] [8]

Nem csak a „bio” vagy „organikus” kifejezéseket védi az európai szabályozás. A rendelet olyan kifejezésekre is kiterjed, mint az „öko”, „biodinamikus” vagy „ellenőrzött biogazdálkodás”. [8]

You might be interested in these products:

Tényleg annyira rosszak a „nem organikus” termések és húsok?

A nagyüzemi gazdálkodás manapság nem ritka. Nagy mennyiségű terméket állítanak elő, sok hús és állati eredetű termék kerül a pultra. Három haszonállatból 2 származik nagyüzemi gazdálkodásból, ha ezt számokban nem tudod elképzelni, ez évente több, mint 60 milliárdot jelent. [9]

A termesztési és tenyésztési feltételek változnak a kicsitől a kolosszális termelőkig. Némelyek tanúsítottak és ellenőrzött bio termékeket adnak ki, mások hagyományos módszereket alkalmaznak. Sajnos léteznek olyan állattenyésztések, ahol hihetetlen körülmények között tartják az állatokat. Amerikában például a húsok 99%-a ún. gyári farmokból származik. Ennek a bekezdésnek a célja nem a bio termékek propagálása és elijeszteni a „nem organikus” termelőktől, de van róluk néhány ijesztő statisztika és tény, ezért itt van néhány [10] [11] [12]:

• évente 70 milliárd állatot tartanak élelmiszerre
• egy átlagos bolti csirkében 2x annyi zsír és feleannyi fehérje van, mint 40 évvel ezelőtt
• az USA-ban vágóhídra szállított sertések 80%-a tüdőgyulladásban szenved a nagy mennyiségű trágyázás miatt
• az állatok 3x gyorsabban vannak felnevelve, mint természetesen
• a 2011-ben előállított antibiotikumok 80%-át állattenyésztéshez használták
• az USA-ban a csirkék 90%-a 0,046 m² területű ketrecben él

Az állattenyésztéssel kapcsolatos információk egy része az USA-ból származik, a világ többi részére más számok vonatkoznak. Nem minden előállító egyforma, de a tudat, hogy egy részük betartja a „bio” előírásokat, megnyugtató lehet a vásárlók számára. 

Hogy ne gondold azt, hogy csak az állattenyésztés vonz magával negatívumokat, itt van néhány szintén negatív példa az általános mezőgazdaságra nézve is [13]:

• a talaj termékenységének csökkenése az erózió által
• öntözés céljából a túl nagy vízfelhasználás okozta vízhiány
• rovarirtókkal szembeni ellenállás – 400 féle rovar és kártevő faj és 70 gombás kórokozó ellenálló legalább egy rovarirtóval szemben
• vízszennyező anyagok, mint például a rovarirtók, műtrágyák, sók vagy üledékek

Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk a normál és organikus termesztés és tenyésztés közötti különbségekről, készítettünk egy áttekinthető táblázatot [1]:

Ökológiai gazdálkodás	Hagyományos módon történő gazdálkodás
Természetes gyomirtás (kézzel való eltávolítás, vetésforgó, talajtakarás)	Kémiai gyomirtókat használhatnak.
Természetes műtrágyák (komposzt vagy trágya) Állatok organikus, antibiotikum és GMO mentes táplálása	Szintetikus, kémiai műtrágyák is használhatóak Használhatnak „nem organikus”, GMO-val és növekedési hormonnal dúsított táplálékot.
Az esetleges állati megbetegedéseket természetes módon kezelik, pl. egészséges táplálkozással, tiszta élőhely és legelőforgó útján. Az állatoknak biztosítani kell a szabad kültéri területeket.	A betegségek megelőzésére antibiotikumokat, gyógyszereket használhatnak. Az állatok „vagy szabadon, vagy nem” vannak tartva.

Az feltüntetett táblázatban az általános termelés oszlopa csak szemléltető áttekintést nyújt. Ne úgy értelmezd, hogy a termelők az oszlopban megjelölt összes összetevőt alkalmazzák. Lehet, hogy egy átlagos termelő csak kémiai műtrágyákat alkalmaz a talaj támogatására.

Organikus élemiszerek – az egyetlen egészséges út?

A bio termékeket tekintve úgy tűnhet, hogy a kitűzött megoldás a kémiailag kezelt növényekben rejlik. Itt az a kérdés, hogy az „organikus” címkével ellátott termékek tényleg 100% garanciát biztosítanak-e az egészséges táplálékra kockázatmentesen. Ezt a témakört több tudós is vizsgálta és néhányan meglepő eredményre jutottak.

Az organikus élelmiszerek elsősorban arról ismertek, hogy az előállításuk során nem használnak kémiai anyagokat. Az igazság az, hogy léteznek kivételek. az USDA oldalán találtok egy „nemzeti listát” (The National List), ami tartalmazza az összes megengedett és tiltott anyagot a növényi és állati organikus termékekre vonatkozóan. A lista tartalmazz [22] [23]:

• kémiai anyagokat, amelyek használata engedélyezett
• természetes „nem szintetikus” anyagok, melyek tiltottak
• „nem organikus” anyagok, melyek használata engedélyezett feldolgozott organikus termékeknél

A rovarirtók használata tilos a bio termelésben, kivétel nélkül. Léteznek természetes eredetű rovarirtók is, amik felhasználása organikus termelésben is engedélyezett. A „természetes” jelző első hallásra jónak hangzik, de nem feltétlenül jobb választás a környezet vagy a fogyasztó számára. Ezért ne elégedj meg azzal, ha valami „szintetika mentes”, az jobb is. A mesterséges anyagokban tett kivételeket szintén figyelembe kell venni, ugyanis ez nem a műanyagok 100%-os elkerülését jelenti. [22]

Egy 2012-es szisztematikus felülvizsgálat során tanulmányozták, hogy az organikus élelmiszerek jobbak-e a közönségeseknél. A kutatók 17 tanulmányt végeztek el embereken, és 223 tanulmányban az élelmiszerek tápanyag- és szennyezőanyag szintjét vizsgálták. A tanulmány zárása alapján az organikus élelmiszerek fogyasztása csökkentheti az antibiotikumokkal vagy növényvédő szerekkel szembeni rezisztens baktériumok előállítását. Ami a legfontosabb, hogy az irodalomban nincsenek meggyőző bizonyítékok arra, hogy az organikus élelmiszerek jelentősen jobbak lennének, mint a hagyományos változatuk. [24]

A mezőgazdasági termelést számos tényező befolyásolja. Előfordulhat, hogy az organikus almák bizonyos változataiban több vitamin található, mint az átlagos változatában. Léteznek olyan kutatások, amik mintái valóban lényegesen nagyobb mennyiségű tápanyagot bizonyítottak. Az viszont nem várható el, hogy ez minden más tápanyagra igaz legyen a bio termékek között.

Az organikus élelmiszerek előnyei és hátrányai

Az organikus élelmiszerek fogyasztásának számos előnye van, viszont a „bio” termékeknek is vannak bizonyos fontos hátrányai. Összeszedtük ezért néhány érdekes előnyét az organikus termékek vásárlásának:

1. Az organikus termésekben több vitamin és antioxidáns található – néhány kutatás alapján az organikus termésekben nagyobb mennyiségű tápanyag található, például C-vitamin vagy cink, vas. Ráadásul 69%-kal nagyobb mennyiségű antioxidánst tartalmazhatnak. Léteznek olyan tanulmányok, amik a magasabb tápanyagtartalmat igazolják, de némelyek épp ellenkezőleg. Az egyik bizonyíték a megnövekedett flavonoid tartalom az organikus élelmiszerekben, ami az antioxidáns jellemzője. A hagyományos termesztők általában kémiai műtrágyát használnak és a „nem organikus” növények ebből kapják a tápanyagot, amiket fosszilis tüzelőanyagokból állítanak elő, ami nem hangzik túl csábítóan. [14] [15] [16]
2. Semmi antibiotikum vagy hormon – az organikus élelmiszerek szabályozásai szigorúan kapcsolódnak az említett anyagokhoz és korlátozzák azok használatát. [17]
3. Kevesebb kémiai anyag – a gyomirtók és kadmiummaradványok alacsonyabbak voltak az organikus termékekben, de ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a hagyományos termékek szintén a biztonságos határértékek alatt maradtak. A rovarirtók vagy növényirtók káros hatással lehetnek a szervezetünkre. Tanulmányok szerint az amerikai gyermekek vizeletében található peszticidek maradványai befolyásolják az ADHD szintjét, ezen kívül alacsonyabb spermaminőséggel is járhat. [15] [17]
4. Kevesebb ellenálló baktérium – a bio élelmiszerekből származó baktériumok általi szennyezés megegyezik az átlagos termékekével, de a „hagyományos” hús esetében az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok előfordulása nagyobb lehet. Organikus tenyésztés során nem használnak antibiotikumot az állatoknál, ez által kevesebb ilyen rezisztens baktériumot tartalmaznak. [14] [15]
5. Semmi GMO – génmodifikált szervezetnek nevezzük általánosan azokat a szervezeteket, amik valamilyen géntechnológiával vannak módosítva és nem fordulnak elő a természetben. A GMO termékek közé tartozik a kukorica, szója, burgonya vagy az állati eredetű termékek. A GMO-t gyakran különféle kémiai anyagok, például növényirtók használatához tervezik. [16] [18]

Az organikus élelmiszereknek számos előnye van és az említetteken kívül található még más is, de ezeket tartottuk kulcsfontosságúnak. Az előnyein kívül megmutatnánk a negatív oldalt is [19] [20] [21]:

1. Az organikus ételek drágábbak – a bio termékek előállítása számos előírás betartását követeli, amiből logikusan következik, hogy növelheti az előállítás költségét. Az átlagos termelők különféle technikákat alkalmazhatnak, amik növelik a termelés mértékét. Ide tartoznak különböző növény- vagy rovarirtók, amik az organikus termelés során nem engedélyezettek.
2. Ugyanolyan tápanyagtartalom – az előnyök közé soroltuk a bio termékek jobb tápanyagtartalmát, de több tanulmány is kimutatta, hogy ez nem feltétlenül igaz. Véleményünk szerint a különbségek csak bizonyos esetekben fordulnak elő. Éppen ezért lehet megjelölni pluszként és mínuszként is.
3. Hamar megromlanak – a tartósítószerek célja a termékek frissességének hosszabb távra való bebiztosítása. Mivel a tartósítószerek nem megengedettek a bio termékeknél, nem meglepő, ha a piacról hozott bio gyümölcs hamar megromlik.

Lehet azt gondolod, hogy az organikus termékek drágák és a piac csak egy kis részét képezik. Az igazság az, hogy ez a piac folyamatosan növekszik. Az organikus termékek eladása 2012-től 2016-ig 47,7%-os, 30,7 milliárd eurós növekedést mutatott. Érdekel, melyik ország fogyasztja a legtöbb organikus terméket? A 2016-os évi kiskereskedelmi piackutatások az alábbit mutatták [4]:

• USA – 38,9 milliárd
• EÚ – 30,7 milliárd
• Németország – 9,5 mililárd
• Kína – 5,9 mililárd

A cikk célja nem az öko, bio vagy organikus termékek kampányolása és nem állítjuk azt sem, hogy az általános mezőgazdaság során használt gyomirtók miatt ez lenne a legrosszabb választás. Az étkezés mindenki személyes döntéséről és lehetőségeiről szól. Reméljük, sikerült minden fontos információt megtudnod az organikus termékekről, a „bio” kifejezésről, vagy a közönséges és bio termékek előnyeiről és hátrányairól. Szeretnéd, hogy a cikket az ismerőseid is elolvassák? Ne habozz és oszd meg velük.

Sources:

[1] Organic Foods: What You Need to Know – https://www.helpguide.org/articles/healthy-eating/organic-foods.htm/

[2] HOW TO GET A CERTIFIED ORGANIC PRODUCT LABEL (IN THE USA) – https://blog.quicklabel.com/2010/10/how-to-get-a-certified-organic-product-label-in-the-usa/#:~:text=In%20the%20United%20States%2C%20if,Department%20of%20Agriculture%20(USDA).

[3] Miles McEvoy – Organic 101: What the USDA Organic Label Means – https://www.usda.gov/media/blog/2012/03/22/organic-101-what-usda-organic-label-means/

[4] The EU’s organic food market: facts and rules (infographic) – https://www.europarl.europa.eu/news/en/headlines/society/20180404STO00909/the-eu-s-organic-food-market-facts-and-rules-infographic/

[5] Organic production and products https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/farming/organic-farming/organic-production-and-products_en/]

[6] EU organic logo fully up and running from 1 July 2012 – https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_12_706/

[7] Ivana Katsarova – Organic food: Helping EU consumers make an informed choice – https://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document.html?reference=EPRS_BRI(2015)557009

[8] Understanding the Bio label – https://europe.stripes.com/lifestyle/understanding-bio-label#:~:text=In%201991%2C%20the%20European%20Union,to%20cover%20organic%20livestock%20production.&text=For%20agricultural%20products%20and%20livestock,EU%20Regulation%20on%20Organic%20Farming.

[9] ENDING FACTORY FARMING https://www.ciwf.org.uk/factory-farming/]

[10] 9 Facts About Factory Farming That Will Break Your Heart (GRAPHIC PHOTOS) – https://www.huffpost.com/entry/factory-farming-facts_n_4063892/

[11] 10 Alarming Facts About the Lives of Factory Farmed Animals – https://www.onegreenplanet.org/animalsandnature/facts-about-the-lives-of-factory-farmed-animals/

[12] 11 FACTS ABOUT ANIMALS AND FACTORY FARMS – https://www.dosomething.org/us/facts/11-facts-about-animals-and-factory-farms/

[13] Problems Associated with Conventional Farming – http://leafcertified.org/the-apparel-industry/faqs/problems-associated-with-conventional-farming#:~:text=Negative%20effects%20of%20current%20conventional%20farming%20practices%20include%20the%20following%3A&text=Agriculture%20is%20the%20largest%20single,)%2C%20pesticides%2C%20and%20manures.

[14] Organic foods: Are they safer? More nutritious? – https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/nutrition-and-healthy-eating/in-depth/organic-food/art-20043880/

[15] Mary Jane Brown – What is Organic Food, and is it Better Than Non-Organic? – https://www.healthline.com/nutrition/what-is-organic-food/

[16] Jeffrey Harrison – 10 REASONS WHY ORGANIC FOOD IS BETTER FOR YOU & THE PLANET – https://www.naturespath.com/en-us/blog/11-reasons-why-organic-food-is-better-for-you-the-planet/

[17] Amanda Macmillan, Julia Naftulin – 4 Science-Backed Health Benefits of Eating Organic – https://time.com/4871915/health-benefits-organic-food/

[18] What is a GMO? – https://www.nongmoproject.org/gmo-facts/what-is-gmo/

[19] The Pros And Cons Of Organic Food – https://www.realbuzz.com/articles-interests/nutrition/article/the-pros-and-cons-of-organic-food/

[20] 14 Far-Reaching Pros and Cons of Organic Food – https://greengarageblog.org/14-far-reaching-pros-and-cons-of-organic-food/

[21] Lisa Maloney – 8 Advantages and Disadvantages of Organic Foods – https://www.livestrong.com/article/442122-advantages-disadvantages-of-organic-foods/

[22] Michael Hull – The top 20 nutrition myths of 2020 – https://examine.com/nutrition/awful-nutrition-myths/#summary13-2/

[23] The National List – https://www.ams.usda.gov/rules-regulations/organic/national-list/

[24] Crystal Smith-Spangler, Margaret L Brandeau, Grace E Hunter, J Clay Bavinger, Maren Pearson, Paul J Eschbach, Vandana Sundaram, Hau Liu, Patricia Schirmer, Christopher Stave, Ingram Olkin, Dena M Bravata – Are Organic Foods Safer or Healthier Than Conventional Alternatives?: A Systematic Review – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22944875/