Miért vagyunk lusták, és mit tehetünk ellene?

• Hétvégére nagytakarítást terveztél, de a végén mindent a szekrény fenekére hajítasz, mert így könnyebb?
• Szeretnél egészségesen étkezni, de nincs kedved főzni, így a végén megint a gyorskajánál kötsz ki?
• Az edzésidőt a kanapén fekve töltöd, mert nem bírod rávenni magad, hogy felkelj?
• Sok a meló a munkahelyeden, de ahelyett, hogy haladnál, egész nap azon agyalsz, hogy mit csinálj meg először, amíg a végén azon kapod magad, hogy semmit sem végzel el?

Amint látjátok, a lustaság sokféleképp megnyilvánulhat. Ha megpróbálnánk meghatározni a lustaságot, hogy jobban megértsük, valahogy így nézne ki: 

„Egy ember akkor lusta, ha képes volna elvégezni egy bizonyos tevékenységet, amit el kell végeznie, de nem hajlandó megfelelő erőfeszítést tenni, hogy mégis megtegye. Inkább valami felszíneset csinálnak, más, kevésbé unalmas dologgal kötik le magukat, vagy nem is tesznek semmit.” [1]

Te is ezt vetted észre magadon? Ezzel határozottan nem vagy egyedül. Bár az meglepő lehet a számodra, hogy nem minden a te hibád. A lustaságot bizonyos mértékig befolyásolja a genetikánk. A mai cikkben arról fogunk beszélni, hogy ez hogyan lehetséges, mi befolyásolja, és megosztunk pár tippet is arról, hogyan lehet legyőzni a lustaságot.

Hibáztathatók az őseink a saját lustaságunkért? 

Egy fajta lustaság mindig is ösztönösen kódolva volt bennünk. Az őseink egy olyan korban éltek, amikor küzdeniük kellett az ételért, és képesek voltak elmenekülni az ellenségek és a ragadozók elől. Semmi értelme nem volt rövid távú, összpontosított és a feltétlenül szükséges mértékű erőfeszítésnél többet bevetni, hiszen az akár az életükbe is kerülhetett volna. Az aktuális cél azonnali cselekvésre késztette őket. Nem volt szükség hosszú távú tervezésre, előkészítésre vagy stratégiatervezésre. [2-4]

Mi már mások vagyunk. Nem küzdünk a túlélésért, és hosszú távon a szervezett tevékenység vezet a legjobb eredményekhez. Az energiamegtakarítás mégis, ösztönösen kódolva van. Ez megnyilvánulhat például abban, hogy bele sem akarunk kezdeni olyan elvont feladatokba, amelyek nem hoznak valamilyen adott eredményt. Abban minden ember különbözik, hogy mennyire képes legyőzni ezt az ösztönt. Ennek ahhoz is köze lehet, hogy mennyire vagyunk sikeresek abban, amit csinálunk.

You might be interested in these products:

Milyen hatással van a genetika a lustaságra?

Talán meglep, ha megtudod, hogy a szüleidtől kapott genetikai információ bizonyos mértékig közre játszik a lustaságodban. Mi köze ennek mindehhez?

Az evolúció úgy alakította agyunkat, hogy pozitívan reagáljon a természetes jutalmakra, mint például az étel, a szex vagy a testmozgás. E tevékenységek után elégedettséget érzünk, ami agyunk dopamin központjából ered. Ez igen fontos a szervezet számára, mivel a túlélésben segít. Az elégedettség, amit egy tevékenység után érzünk, bizonyos mértékig függőséget is okozhat. Ilyenkor meg akarjuk ismételni az adott tevékenységet. De ez vezet el minket a probléma lényegéhez. Egyes tevékenységek után jól eső érzés tölt el bennünket. Így gyakran gondot okozhat munkára kényszeríteni magunkat, egész egyszerűen azért, mert nem akarjuk. Ezt te magad is tudod. A mozgás az életünk része, pontosan tudod, milyen jó érzés jár át edzés után, mégsem tudod magad rávenni, hogy felállj a kanapéról és elkezdd. De mégis hogy lehet ez?

A tudósok kísérletezéssel próbáltak választ találni erre a kérdésre. Sajnos időhiány miatt nem lenne elvégezhető az embereken történő kutatás, és számos véletlenszerű tényező jönne számításba. Ezért a kutatást egereken végezték. A tudósok két csoportra osztották őket – az egyik többet, a másik kevesebbet szaladt. Azt szűrték le, hogy még 10 generáció után is, az aktívabb egerek utódai 75% -kal többet futottak, mint a kevésbé aktív egerek utódai. Különbségek 16 generáció után is észlelhetők, mivel az aktívabb egerek utódai naponta 11 km-t futottak, a kevésbé aktívak utódai pedig csak 6,5 km-t. Ez a kutatás azt sugallja, hogy a genetika bizonyos mértékig képes befolyásolni a fizikai aktivitás iránti igényt. [5-8]

Hogyan lehet kijátszani a lustaság egyéb okait? 

Az ösztön és a genetika egy dolog, de el kell ismerni, hogy a nevelés is számít, mert kétségtelenül hatással van viselkedésünkre. Néhány gyermeket csecsemőkorától arra nevelnek, hogy a szabadidejüket aktívan töltsék, sportoljanak, sétáljanak tömegközlekedés helyett, és hasonlók. Ezeket a szokásokat magukkal viszik a felnőttkorba, és normálisnak és természetesnek tartják őket. De nem mindenkit nevelnek így már kiskora óta. Néhány szülő mindenhová kocsival viszi a gyerekét, nem íratja be különórákra, és még azt is megengedi, hogy a számítógép előtt töltse az egész napját.

A nevelést és a genetikát nem lehet megváltoztatni, ezért koncentráljunk azokra a tényezőkre, amelyek a lustasággal kapcsolatosak, és amelyeken a te magad is változtathatsz. 

1. Tűzz ki célokat

Sokkal könnyebb azoknak, akinek vannak céljaik az életben, vagy határozottan keresi a lehetőséget a céljaira eléréséhez szükséges tevékenységek folytatására. Ehhez azonban elérhető célokra van szükség. Ha túl magas mércét állítasz magad elé, talán ijesztőnek tűnik, ami inkább ahhoz vezet, hogy elkerüld az eléréséhez vezető tevékenységeket.

Hogyan tűzz ki célt helyesen?

Ha tudod hogyan tűzz ki célokat, alapvetően sokkal boldogabb lehet az életed. A cél elérése nagyon jó érzés. Hogyan is kell ezt?

Legyen a célod:

• konkrét
• mérhető
• elérhető
• kapcsolódó
• jól időzített. [9]

Egy világosan meghatározott célt elérni is sokkal könnyebb. Segít abban is, hogy biztosan ki tudd jelenteni, elérted az adott célt. Jó, ha megfogalmazódik benned, hogy fogyni fogsz. De honnan tudod, hogy elérted a célod?

Íme egy célkitűzés, ami megfelel a fenti elvárásoknak:

• Leadok havonta egy kiló zsírt.
• Lefutok legalább 5 km-t egyszerre, megállás nélkül.

Célod elérésének elősegítése érdekében oszd fel ezt a nagy célt néhány kisebbre, amelyek a fő cél eléréséhez vezetnek. Így rövidebb idő alatt teljesíthetők is.

Példaként itt van pár ilyen kisebb cél:

• Ezen a héten cukor nélkül iszom a kávét, és cukros italt meg alkoholt nem is fogyasztok. 
• Ezen a héten 3 alkalommal 40 percet fogok futni.

Nagyon leegyszerűsíti a folyamatot, ha megtanulod, hogy a célokat milyen szabályok alapján tűzd magadnak és közben úgy alakítod őket, hogy könnyebben elérhetők legyenek.

2. Találj rá, téged mi motivál

Valószínűleg nagy kihívás rávenni egy milliomost, hogy 12 órás műszakban dolgozzon minimálbérért egy gyárban, ha ő maga sem érti a lényeget. Ahogy egy állatokat nem kedvelő embert sem tudnánk rábeszélni, hogy önkénteskedjen egy kutya menhelyen. Ha úgy érzed, hogy te is naponta küszködsz az eltervezett teendőkkel, talán nem is a lustaság a probléma. Talán csak azért nem vagy elég motivált, mert nem megfelelő az elérni kívánt célod.

Próbálj olyan dolgokra gondolni, amiket nem szeretnél megcsinálni. Minden nap rá kell venned magad az edzésre, hogy fogyj? Talán nem is súlyvesztés az, amit igazán szeretnél. Nagyon is lehet, hogy csak mások nyomására érzed úgy, hogy tenned kell valamit, de te nem vagy erről meggyőződve. Teljesen más célt kellene kitűznöd, és ez így van rendjén.

Amikor kitalálod mi legyen az, meglátod, hogy a hozzá vezető tevékenységeket is sokkal szívesebben fogod csinálni. Menet közben tűzz ki részleges célokat, hogy az elért sikerekért megjutalmazzon a dopamin központ.

3. Rangsorolj

Minél több a tennivalód, annál nehezebb elkezdeni csinálni őket. Ez természetes. Az agy akadályt lát, és azt keresi, hogyan birkózhat meg vele a legegyszerűbben. Könnyű egy tartalmas nap helyett jó sok időt tölteni azzal, hogy elgondolkodunk, mit tegyünk először, és hogyan tervezzünk meg mindent. Na és az eredmény? A teendőkkel csak alig néhány órát töltesz, nem fejezel be semmit, ráadásul még a lelkiismeret is bánt, hogy lusta vagy.

Nem kell ennek így lennie. A siker alapja, hogy megtanuljuk, hogyan kell rangsorolni az előttünk álló kihívásokat. Soroljuk őket három kategóriába:

• Sürgős – halaszthatatlan feladatok.
• Fontos – a számodra fontos feladatok. Ide tartoznak azok a tevékenységek is, amelyek halasztás esetén sürgetővé válnak (pl. számlák kifizetése).
• Nem fontos – nem történik semmi, ha nem csinálod meg. Ilyen pl. a ruhák összehajtogatása, hogy betegyünk a szekrénybe vagy a vasárnapi süti sütés.

A sürgős feladatokat mindig el kell tudni végezni. Ugyanakkor a fontos feladatokat is ideális volna időben megoldani, még mielőtt sürgőssé válnak. Ha megtanulod, hogy a feladatokat fokozatosan, a fontosságuknak megfelelően kell elvégezni, nem halmozódnak fel olyan tennivalók, amelyeket ne tudnál kezelni. Kevésbé leszel stresszes, és a hobbijaidra is több időd lesz. Ha véletlenül nem végzed el a „Nem fontos” kategóriába sorolt feladatokat, nem számít, így nem kell emiatt stresszelned. [10]

4. Ne aggódj amiatt, hogy mit gondolnak mások

A mások véleményétől való félelem gyakran azt eredményezi, hogy tartunk az új dolgok kipróbálásától.

• Mit gondolnának rólam mások a konditeremben, ha elkezdenék edzeni? 
• Mit szólna a családom, ha munkahelyet váltanék?
• Mit szólnának mások, ha saját vállalkozásba kezdenék?
• Hogyan reagálnának a barátaim, ha elkezdenék fogyni?

Természetes dolog, hogy félsz az ismeretlentől. De nem hagyhatod, hogy mások félelme visszatartson attól, hogy azt tedd, amit akarsz. A végén úgyis a tiéd lesz a felelősség. Ezek a te céljaid, a vágyaid és az álmaid, nem másé. Te vagy az, aki a sikert vagy kudarcot átéli. Ha valakinek gondja van azzal, amit csinálsz, az is lehet, hogy a saját problémáját vetíti ki rád, ezért ne csüggedj, és próbáld meg olyan emberekkel körülvenni magad, akik támogatnak és kiállnak melletted.

5. Győzd le a belső félelmedet

Ez a pont szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Azonban itt a félelmed az a fék, amely megakadályozza, hogy kilépj a komfortzónádból. Ennek eredményeképpen a bizonytalanság ördögi körében nem változol, és nem is lépsz tovább. Esetleg még magadat is hibáztathatod, amiért lusta vagy és képtelen vagy változtatni. A belső félelmed erősebb. A „három forgatókönyv” módszer és a felismerés, hogy hibázni emberi dolog, segíthet ebben a kérdésben. Még a híres tudósok is számos hibát követtek el, mielőtt valami forradalmi újdonságot találtak fel. Végy példát róluk.

6. Koncentrálj az életstílusodra

A feltűnő lustaság oka az életmód is lehet. Talán tényleg szeretnél változtatni, vagy keményen dolgozni, de nincs meg hozzá a fizikai erőd. Ha úgy érzed, hogy az előző pontok nem rád nem vonatkoznak, és nem félsz, sőt éppen ellenkezőleg, világos célod, motivációd és terved van, akkor próbálj az életmódodra összpontosítani, és válaszolj a következő néhány kérdésekre:

• Eleget eszel?
• Túl nagy a kalóriahiány?
• Elég folyadékot iszol?
• Túl sokat iszol?
• Figyelsz a megfelelő mikroelemek, például vitaminok és ásványi anyagok bevitelére?
• Eleget alszol?
• Egyes területeken (munka, sport) túlterhelt vagy? 
• Túl sok stressz ér?

Ha úgy gondolod, hogy valamelyik összefügghet azzal, hogy nem vagy elég elszánt, próbálj összpontosítani. Ebben az egészséges táplálkozásról, edzésről, stresszről vagy alvásról szóló cikkeink segíthetnek.

7. Járj orvoshoz

Az állapot, amely adott esetben lustaságnak tűnhet, bizonyos esetekben számos különböző pszichiátriai betegséggel társulhat. A depresszióban szenvedők általában eljutnak arra a pontra, amikor már az ágyból sem tudnak felkelni. Ha úgy érzed, hogy te is közéjük tartozol, ne hagyatkozz az online beszélgetéseken kapott tanácsokra, és fordulj szakemberhez. [12]

Mi a tanulság?

Tucatnyi tippet sorolhatnánk fel a lustaság leküzdésére, de egyik sem fog működni, ha nem jössz rá a lustaságod okára. Fogadd el a tényt, hogy bizonyos mértékig okozhatja a kódolt ösztön, gének vagy a neveltetés, de ne bújj ki a felelősség alól. Egyeseknek talán könnyebb rávenni magát a mozgásra, ez nem jelenti azt, hogy elengedted minden elszántságodat. Mindannyian saját boldogságunk urai vagyunk, így rajtunk áll, hogy tegyünk a lustaság ellen. Próbáld meg a tanácsaink segítségével leküzdeni a leggyakoribb okokat, és örülj a fejlődésnek. Még a legnagyobb kanapélakó is szuper dolgokra képes.

Te hogy állsz a lustaság kérdésével – minden másnap küzdesz ellene, vagy azt sem tudod, mit jelent a szó? Oszd meg a tapasztalataid és tanácsaid arról, hogyan lehet küzdeni ellene. És ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani az ismerőseiddel. Talán segíthetsz nekik, hogy végre változtassanak az életükön.

Sources:

[1] Neel Burton M.D. The Psychology of Laziness – https://www.psychologytoday.com/us/blog/hide-and-seek/201410/the-psychology-laziness

[2] Amy M. Knab, J. Timothy Lightfoot Does the difference between physically active and couch potato lie in the dopamine system? – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20224735/

[3] Janine H Stubbe et al. Genetic influences on exercise participation in 37,051 twin pairs from seven countries – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17183649/

[4] J Timothy Lightfoot Current understanding of the genetic basis for physical activity – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21270357/

[5] Justin S Rhodes Neurobiology of Mice Selected for High Voluntary Wheel-running Activity – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21676789/

[6] Justin S Rhodes et al. Patterns of brain activity associated with variation in voluntary wheel-running behavior – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14674844/

[7] Erik M. Kolb et al. Mice from lines selectively bred for high voluntary wheel running exhibit lower blood pressure during withdrawal from wheel access – https://biology.ucr.edu/people/faculty/Garland/Kolb_et_al_2013_exercise_addiction_in_High-Runner_mice.pdf

[8] The Science of Laziness – https://www.youtube.com/watch?v=gd7wAithl7I

[9] The Only Way to Eat an Elephant – https://www.psychologytoday.com/us/blog/mindfully-present-fully-alive/201804/the-only-way-eat-elephant

[10] Why is time management key? – https://www.stress.org.uk/why-is-time-management-key/

[11] Blog Terap.io – https://blog.terap.io

[12] Depression – https://www.nimh.nih.gov/health/topics/depression/