Table of Contents
Rengeteg mítosz kering róluk. A meglétük óta vannak kedvelőik, de ellenzőik is. A mesterséges édesítőszerekről beszélünk. Mielőtt károsnak, vagy veszélyesnek ítélitek őket, olvassátok el a cikkünket. Alaposan elemezni fogjuk ugyanis az összes kulcsfontosságú tényt a mesterséges édesítőszerekről. Megtudhatjátok, hogyan jöttek létre a mesterséges édesítőszerek, biztonságosak-e, és milyenek az előnyeik és a hátrányaik.
Mik a mesterséges édesítőszerek?
A mesterséges édesítőszerek olyan táplálék kiegészítők, melyeket a cukor helyettesítésére használnak. Az italoknak és az ételeknek egyaránt édes ízt adnak, ráadásul néhányszorosan édesebbek, mint a cukor. Az előnyük az, hogy csak minimális mennyiségben, vagy egyáltalán nem tartalmaznak kalóriát. Mindezek mellett, a cukor helyettesítésére alkalmasak a túlsúlyos és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára is. Kiváló alternatívát nyújtanak sütésnél, főzésnél és a kedvenc italaink édesítésénél. A „mesterséges édesítőszer” kifejezés eközben az alábbiakat jelenti [2] [3]:
- cukorpótlók
- alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek
- kalóriamentes édesítőszerek
A legismertebb mesterséges édesítőszerek közé az aszpartám, a szacharin, a szukralóz, valamint az aceszulfám-K tartoznak. Miben különböznek egymástól? Az alábbi sorokból megtudhatjátok az összes szükséges információt a 4 leghasználtabb mesterséges édesítőszerről. [2]
You might be interested in these products:
A legismertebb mesterséges édesítőszerek
A piacon több különféle mesterséges édesítőszert is megtalálhatunk, melyek a tulajdonságaikban, de a használatukban is különböznek egymástól. Az élelmiszerek összetevőjeként ma már szinte mindenhol találkozhatunk velük, ezért fontos, hogy jól ismerjük őket.
1. Szacharin
A szacharin a legrégebbi mesterséges édesítőszer, melyet teljesen véletlenül talált fel 1879-ben Constantine Fahlberg. Az egész napos laboratóriumi munka után a fiatal doktorandusz nem mosta meg a kezeit, és a kifli elfogyasztása közben tudatosította, hogy annak édesebb az íze. Erről a kőszénkátrány maradékok tehettek, melyek a kezéről a pékárura kerültek, így keletkezett a szacharin. [1]
A szacharin körülbelül 300-szor édesebb, mint az asztali cukor. A színes szacharinos zacskókkal nálunk is találkozhattok a kávéházakban. Más élelmiszerek összetevőjeként a szacharin megtalálható a rágógumikban, a diétás italokban, dzsemekben és a kozmetikumokban is. [4] [5]
A 70-es években a szacharint veszélyesnek tartották. Később azonban több, mint 30 tanulmány bizonyította, hogy az ember számára biztonságos a fogyasztása. Ezeknek a tanulmányoknak köszönhetően még ma is megtalálható a piacon, és a legnépszerűbb mesterséges édesítőszerek közé tartozik. [6]
2. Aszpartám
Az aszpartámot szintén teljesen véletlenül, 1965-ben fedezte fel James Schlatter kémikus, aki lenyalta az ujját, miután felvett egy darab papírt. [7] A piacon először 1974-ben jelent meg. Kémiai szempontból az aszpartám két aminosavból áll. 220-szor édesebb, mint a hagyományos asztali cukor, ezért használják az édesített italok, rágógumik, de a zabpelyhek gyártásánál is. A hátránya az, hogy magas hőmérsékleten széthasad, ezért nem alkalmas sütésnél. Az FDA asszociáció az aszpartám használatát az ételekben és az italokban 1996-ban hagyta jóvá. Ezt több, mint 100 laboratóriumi és klinikai kutatás előzte meg. [13] [4] [5] [6]
Az aszpartámról szóló mítoszok
1. Az aszpartám és a rákos megbetegedések
Az aszpartám több mítosz tárgya is volt, melyeket sikerült megcáfolni. Az egyik legnépszerűbb például azt állította, hogy az aszpartám megnöveli a rákos megbetegedések kialakulásának rizikóját. A Nemzetközi rákkutató intézet (NIC) hivatalos nyilatkozata szerint az aszpartám nem jut a vérkeringésbe, és nincs hatással a szervekre. 2007-ben végeztek egy széleskörű kutatást is, melyben nem mutattak ki összefüggéseket az aszpartám és a rákos megbetegedések kialakulása között. [12] [15]
2. Az aszpartám és a cukorbetegség
Egy másik ismert mítosz azt állítja, hogy az aszpartám glükóz intoleranciát és cukorbetegséget okoz. Az olyan asszociációk, mint az FDA, az Amerikai Diabétesz Asszociáció és az Amerikai Szív Szövetség nyilatkozatot adtak ki, mely szerint az aszpartám normál mértékű fogyasztása nincs hatással a glikémiás indexre, és az étvágyra sem. 2014-ben véghezvittek egy kutatást, melynek célja az volt, hogy megtudják, hatással-e van az aszpartám a vércukorszintre. Az eredmények nem mutattak ki semmilyen változásokat a cukorszintjében a fogyasztás közben. [12] [16]
3. Az aszpartám és a hízás
Az aszpartám állítólagosan a testsúly növekedését okozza, legalábbis, ezt állítja egy következő mítosz. Számos tanulmány bizonyítja azonban, hogy nem okoz elhízást. A cukor helyettesítése esetében a magas kalóriatartalmú ételekben éppen ellenkezőleg, támogathatja a testsúly csökkenését. Azok a mítoszok, melyek szerint a mesterséges édesítőszerek növelik az édes ételek iránti étvágyat, nincsenek semmilyen bizonyítékokkal alátámasztva.
Egy 2012-ből származó tanulmány 4 különböző ital tanulmányozásával foglalkozott, valamint pontosan azok testzsírként való lerakódását vizsgálta. Az egyik ital cukorral édesített, a másik aszpartámmal, a harmadik félzsíros tej volt, a negyedik pedig víz volt. Az aszpartám tartalmú ital eredményei nagyon hasonlóak voltak a vízéhez. Ez azt jelenti, hogy az aszpartám nem okoz elhízást, és a testzsír mennyiségének növekedését sem. [12] [16]
4. Az aszpartám és a fejfájás
Az aszpartám fejfájást okoz. Egy további mítosz az aszpartámról, melyről egy tanulmány kimutatta, hogy teljesen valótlan állítás. A kutatást olyan embereken végezték, akik rendszeres fejfájást mutattak ki aszpartám fogyasztást követően. A kutatók a vakon kóstolás módszerét vetették be. A résztvevők 35 %-nak volt fejfájása az aszpartám fogyasztása után, de 45 %-nak a placebo elfogyasztása után is fájdalmaik voltak. [14]
3. Szukralóz
A szukralózt 1976-ban fedezték fel. A feltalálása mögött egy olyan kutató áll, aki helytelenül értelmezte a kapott feladatát. Az élelmiszerekben viszonylag gyakran megtalálható a szukralóz. Találkozhatunk vele a joghurtok, diétás italok, valamint a szörpök összetevőinek listáján is. [4] [5] [8]
A szukralóz többlépéses kémiai folyamat során cukorból jön létre. Körülbelül 600-szor édesebb, mint az asztali cukor, emellett pedig kalóriamentes. A kulcsfontosságú előnye az, hogy ellenálló a magas hőmérsékletekkel szemben, ezért használják sütésnél, vagy forró italok édesítésénél is. [4] Ha szeretnél ennél többet is megtudni a szukralózról, olvasd el az alábbi cikkünket – Szukralóz – a mesterséges édesítőszer és hatásai az egészségre.
4. Aceszulfám-K
Az aceszulfám-K körülbelül 200-szor édesebb a szacharóznál, tehát a hagyományos cukornál. A kesernyés íze miatt gyakran kombinálják más édesítőszerekkel is, mint az aszpartám, vagy a szacharin.
Érdekel, vajon az Ace-K is véletlen során lett-e felfedezve? Valóban véletlen volt, mégpedig Carl Klaus fedezte fel 1967-ben. [4] [5] Hivatalosan 1983 óta megengedett a használata, és a biztonságát több, mint 90 tanulmány is bizonyítja. Az aceszulfám-K megtalálható a diétás italokban, jeges teákban, valamint a savanyúságokban is. [5] [6]
Az egyes mesterséges édesítőszerekben lévő különbségek jobb áttekinthetősége miatt csatoljuk az alábbi táblázatot is:
| Aceszulfám-K | E 950 | 200x édeseb | édesített italok, jeges teák, savanyúságok | igen | 1967 |
| Aszpartám | E 951 | 220x édesebb | édesített italok, rágógumik, zabpelyhek | nem | 1965 |
| Szacharin | E 954 | 300x édesebb | rágógumik, diétás italok, dzsemek, kozmetikumok | igen | 1879 |
| Szukralóz | E 955 | 600x édesebb | joghurtok, édesített italok, szörpök | igen | 1976 |
Károsak a mesterséges édesítőszerek?
Miért kételkednek sokan a mesterséges édesítőszerekben? Léteznek olyan kutatások, melyek a mesterséges édesítőszerek káros hatásaira mutatnak rá. A legtöbbjük azonban hiányos indoklású. Ennek oka, hogy vagy állatokon végezték őket, esetelegesen csak kis létszámú csoporton hajtották végbe, túl magas adagokkal számol, vagy az eredményeik nem számítanak statisztikailag lényegesnek. [17]
Ezért nem kell aggódnotok. A piacon kapható édesítőszerek alaposan meg lettek vizsgálva, és a biztonságosságuk be lett igazolva több tanulmány által is. Lehetetlen a piacra dobni egy új mesterséges édesítőszert anélkül, hogy az illetékes hatóságok beleegyeztek volna. Hasonlóan, mint más adalékanyagoknál is, az édesítőszereket is biztonsági értékeléseknek teszik alá. Az európai unióban az adalékanyagok szabályozásáról az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint az Európai Unió Tanácsa dönt. A tanács és a tagországok arról hoznak döntést, hogy mely adalékanyagokat fogják használni, és milyen mennyiségekben. Csak releváns adatokkal dolgoznak, melyek bizonyítják az élelmiszer egészségre lévő biztonságosságát. [18]
Szerteágazó kutatások bizonyították 6 alacsony kalóriatartalmú édesítőszer biztonságosságát Európában és az USA-ban. Közéjük tartozik az aszpartám, szacharin, szukralóz, aceszulfám-K, de szintén a neotám, és a sztévia is, mely azonban a természetes cukorpótlók közé tartozik. Mindegyik fentiekben említett édesítőszernél meghatározták az ajánlott napi adag mennyiségét is. [17]
A mesterséges édesítőszerek ajánlott napi adagja
Hasonlóan, mint más táplálék kiegészítőknél, a mesterséges édesítőszereknek is van ajánlott napi adagjuk, melyet nem ajánlott túllépni. Az alábbi táblázatban megtalálhatjátok a legismertebb mesterséges édesítőszerek optimális adagját [4]:
| Szukralóz | 5 mg | 300 mg | 400 mg |
| Szacharin | 15 mg | 900 mg | 1200 mg |
| Aceszulfám-K | 15 mg | 900 mg | 1200 mg |
| Aszpartám | 50 mg | 3000 mg | 4000 mg |
A mesterséges édesítőszerek mellékhatásai
Fontosnak tartjuk figyelmeztetni az aszpartám fogyasztása előtt azokat, akiknek valamilyen specifikus betegségük van. Az aszpartámot el kellene kerülniük azoknak, akik fenilketonuria metabolikus károsodásban szenvednek, valamint késői diszkinézia nevű neurológiai betegségük van. A fenilketonuria egy genetikai betegség, melynél a fenil-alanin anyag komoly egészségi károsodásokat okoz.
A fenil-alanin nem alkalmas olyan emberek számára, akik késői diszkinéziában szenvednek. Ez a betegség a skizofrénia gyógyítása következtében kialakuló mellékhatás. Az aszpartámban megtalálható mennyiség ellenőrizhetetlen izommozgásokat okozhat, melyek jellemzőek a késői diszkinéziára. [9] [10] [11]
Némelyik mesterséges édesítőszer hátránya a kesernyés utóíz. Hogy ezt megelőzzék, a gyártók különböző mesterséges édesítőszerek kombinációit használják.
Egy másik hátrány a sütésnél és főzésnél megjelenő tulajdonságuk. Ezek a tulajdonságok ugyanis nem egyeznek meg a cukor tulajdonságaival, ezért a megsült termék világosabb, vagy túl tömör lehet. A cukortól eltérően ugyanis a mesterséges édesítőszerek nem képesek megtartani a nedvességet. Ebből kifolyólag a mesterséges édesítőszerrel készült péksütemény gyorsabban megszárad. [19]
Folyamatosan jelennek meg újabb kutatások, melyek utánajárnak a mesterséges édesítőszerek alkalmasságának, még mielőtt azokat megtalálhatnánk az üzletek polcain. A mesterséges édesítőszereknek vannak előnyeik és hátrányaik is. A glükóz intoleranciában szenvedő emberek számára azonban nélkülözhetetlenek lehetnek. Azoknak pedig, akik fogyni szeretnének, nagyon jó alternatív megoldást nyújtanak. Ebből kifolyólag jótékonyak lehetnek a sportolók számára is.
Minden szükséges információt megtudtatok a cikk olvasása során a mesterséges édesítőszerekről? Most már jobban meg tudod különböztetni egymástól a szacharint, az aszpartámot és a szukralózt? Bízunk benne, hogy „igennel” válaszoltatok ezekre a kérdésekre, és segített nektek a cikkünk. Ha szeretnétek, hogy a barátaitok is megtudják az igazságot a mesterséges édesítőszerekről, ne habozzatok, és támogassátok a cikket megosztással.
[1] Harald Sack - Ira Remsen and Saccharin – http://scihi.org/ira-remsen-saccharin/
[2] What are artificial sweeteners? – https://www.webmd.com/diabetes/qa/what-are-artificial-sweeteners
[3] Sanchari Chattopadhyay, Utpal Raychaudhuri, and Runu Chakraborty - Artificial sweeteners – a review – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3982014/
[4] Jenna Fletcher - What are the best sweeteners for people with diabetes? – https://www.medicalnewstoday.com/articles/323469.php
[5] The Skinny On Sweet: The Truth About 4 Common Artificial Sweeteners – https://www.bodybuilding.com/fun/skinny-on-sweet-the-truth-about-4-common-artificial-sweeteners.html
[6] Stevia and Sugar Substitutes – https://www.webmd.com/diet/stevia-sugar-substitutes#1
[7] Vinoy Shrivastava, Tabassum Zafar - Aspartame: Effects and Awareness – https://www.researchgate.net/publication/316545292_Aspartame_Effects_and_Awareness
[8] Hrefna Palsdottir - Sucralose (Splenda): Good or Bad? – https://www.healthline.com/nutrition/sucralose-good-or-bad
[9] Charlotte Lillis - What are the side effects of aspartame? – https://www.medicalnewstoday.com/articles/322266.php
[10] Katherine Zeratsky - My favorite diet soda has a warning about phenylalanine. Is phenylalanine bad for your health? – https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/nutrition-and-healthy-eating/expert-answers/phenylalanine/faq-20058361
[11] Natalie Butler - The Truth About Aspartame Side Effects – https://www.healthline.com/health/aspartame-side-effects
[12] Rosanne Rust - Debunking Myths on Aspartame, Part I – https://aspartame.org/debunking-myths-aspartame-part/
[13] Debunking 4 Myths About the Causes of Memory Loss – http://perceptabrain.com/blog/memory-loss-causes/
[14] Joe Cohen - Artificial Sweeteners: The Good, The Bad, & The Untrue – https://selfhacked.com/blog/interesting-facts-artificial-sweeteners/
[15] Artificial sweeteners do not increase cancer risk – https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/causes-of-cancer/cancer-controversies/do-artificial-sweeteners-cause-cancer
[16] Myth or Fact: Metabolic Syndrome. [https://caloriecontrol.org/myth-fact-metabolic-syndrome/
[17] Kirtida R. Tandel - Sugar substitutes: Health controversy over perceived benefits – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3198517/
[18] Sweeteners – https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/sweeteners
[19] Crystal Ayres - 18 Advantages and Disadvantages of Artificial Sweeteners – https://connectusfund.org/7-advantages-and-disadvantages-of-artificial-sweeteners