Table of Contents
Ismerős az érzés, amikor a szupermarketben leemelsz valamilyen terméket a polcról és megpróbálod megfejteni, mit ír a csomagolásán? Az a rengeteg apró betű, töménytelen mennyiségű szám, ismeretlen szó, érdekesnek tűnő szimbólum és állítás tuti, hogy neked is teljesen összezavarja a fejedet. Nem csoda, hogy van, mikor feladod és inkább azt dobod a kosaradba, ami simán csak megtetszik. Az élelmiszer címkék tényleg nagyon meg tudják kavarni az embert. Épp ezért ezzel a cikkel az a célunk, hogy megtanítsuk neked, hogyan értelmezd őket.
Bármit ráírhat a gyártó a csomagolásra?
Sokan abban a tudatban vannak, hogy az ételek csomagolásához csak a gyártóknak és az ő képzelőerejüknek van köze. Ez azonban nem így működik. Az élelmiszerek címkézésére ugyanis egészen szigorú, az Európai Unió által előírt törvények és kötelezettségek vonatkoznak, melyek minden tagállamot érintenek. Mindazonáltal, az uniós országok saját, általuk meghatározott szabályokat is bevezethetnek az élelmiszercímkékre. [8]
Mit keress a csomagolásokon és hogyan igazodj el a címkéken?
1. Összetevők listája
Élelmiszer vásárláskor először az összetevőket ellenőrizd, melyek a listán mindig csökkenő sorrendben kerülnek felsorolásra. Ez azt jelenti, hogy a lista legelején azt az alapanyagot fogod meglátni, amely a legnagyobb mennyiségben található meg az adott élelmiszerben. Hozzátesszük, az első pár összetevőből azt is elég gyorsan kiderítheted, hogy érdemes-e megvenni a terméket vagy jobban jársz, ha a boltban hagyod. [18]
Mindemellett, azt is figyelembe, hogy hány összetevőt látsz a listán. Minél hosszabb az összetevők listája, annál feldolgozottabb, amit a kezedben fogsz, azaz a termék tele van nemkívánatos adalékanyagokkal. A te cél ezzel szemben az, hogy minél jobban kerüld a feldolgozott ételeket.
Az alábbi táblázatban két féle zabot hasonlítunk össze. Te általában melyiket veszed?
Házilag készített zabkásák | Bolti, édesített instant zabkásák |
---|---|
tiszta zab tej / joghurt / tejsavó fehérje friss vagy liofilizált gyümölcs természetes magvak | zab 50%, tejpor (laktóz, tejfehérje, részben megszilárdult szójaolaj, tejzsír, glükózszirup), fruktóz, kukorica keményítő, fagyasztva szárított málna, só, ízfokozó, citromsav. |
Az instant zabkásák gyakran tűnhetnek jobb reggeli ötletnek, viszont néhány nemkívánatos adalékanyagnál többet nem viszel be velük a szervezetedbe. Vannak persze kivételek, de azokra csak akkor lelhetsz rá, ha nagyon figyelmesen olvasod végig az összetevők listáját. Hidd el, jobban jársz, ha rászánsz 5-10 percet a reggelire és igazi zabot használsz, majd ízlés szerint ízesíted. A végén nem csak a reggelid összetétele lesz különb, de hosszabb ideig telítődsz el, hiszen nagyobb mennyiségben lesz jelen fehérje és rost a szervezetedben. Ez pedig minden élelmiszernél így működik. Minél egyszerűbb az összetevők listája, annál egészségesebb a szóban forgó étel.
2. Tápérték táblázat
A csomagolás egyik fontos eleme a tápérték táblázat, mely pontosan elmondja, hogy az adott termék milyen tápanyagokban és mennyi energiában gazdag. Az energiaértéket mind kJ-ban (kilojoule-ban), mind kcal-ban (kilokalóriában) mindig fel kell tüntetni a csomagoláson, 1 kcal pedig 4,2 kJ-lal legyen egyenlő. Lentebb egy átlagos felnőtt energiabevitelének referenciaértékét is megtalálod, mely 2000 kcal (8,400 kJ). A táblázatban továbbá a termék szénhidrát-, cukor-, fehérje-, zsír-, telített zsírsav- és sótartalmáról is információkat kaphatsz. Nem kötelező, de egyes címkéken a rost és a cukoralkohol tartalom, az egyszeresen és a többszörsen telítetlen zsírsavak, valamint a vitaminok is helyet kapnak. [18]
You might be interested in these products:
Mennyiség 100 grammonként vagy adagonként?
Először is mindig figyelj oda, hogy az adott energia- és tápérték mekkora mennyiségű ételre vonatkozik. A legtöbb esetben 100 g-ról vagy 100 ml-ről beszélünk, de megesik, hogy a gyártó az adag mennyiségét (pl. 50 g) is feltünteti. Előfordulhat azonban, hogy a csomagoláson szereplő adag közel sem egyenlő azzal a mennyiséggel, amit általában te fogyasztasz.
Például, az instant reggeli müzlik általában 30 g-osak és nagyjából 130 kcalt tartalmaznak. A legtöbbeteknek ez azonban szinte semmi reggelire, szóval általában megduplázzátok az adagot (60g), a kalóriatartalom pedig rögtön 260 kcalra ugrik, mely az ajánlott napi bevitel 13%-át fedi le.
Épp ezért, mindig nézd meg, hogy 100 g ételben mennyi az energia, mekkora mennyiséget tüntet fel a gyártó és hogy mekkora mennyiség kerül a te tányérodra.
Szénhidrát
A szénhidrát a tápanyagok egyik nagy, poliszacharidokra, oligoszacharidokra, diszacharidokra és monoszacharidokra bomló csoportja.
- A monoszacharidok a szénhidrátok legegyszerűbb típusai, ugyanis mindössze egy szénhidrát molekulából állnak. Ide tartozik pl. a glükóz, a fruktóz vagy a galaktóz. A monoszacharidok szívódnak fel az emésztőrendszerből a leggyorsabban a vérbe.
- A diszacharidok két monoszacharidból állnak. Közéjük soroljuk a szacharózt (répacukor és nádcukor) vagy a laktózt (tejcukor).
- Az oligoszacharidokban 2-10 monoszacharid található (beleértve a diszacharidokat).
- Az összetett szénhidrátokként is ismert poliszacharidok monoszacharid molekulák hosszú láncaiból épülnek fel. Az étrendükben nagyon gyakran előforduló poliszacharid a glükóz molekulákból álló keményítő. Más szénhidrátokkal ellentétben a poliszacharidokat sokkal több idő megemészteni, így tovább eltelítenek, de ugyanakkor segítenek szinten tartani a vércukrot. A poliszacharidok teszik ki a napi energiabevitel 45-60%-át. [4]
A diszacharidok és monoszacharidok másnéven cukroknak hívjuk. A tápérték táblázatban látható szénhidrátokban ezek az alcsoportok mind megtalálhatók.
100 g élelmiszerben | |
---|---|
Szénhidrát | 50 g |
ebből cukrok: | 20 g |
A gyártónak a cukor mennyiségének feltüntetése is kötelessége. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az ételben lévő szénhidrátok teljes mennyisége 50 g (100 grammban). Ebből az 50 grammból 20 g cukor (monoszacharid és diszacharid). A maradék 30 g poliszacharidokból és más szénhidrát típusokból áll.
A napi cukormennyiség nem szabad átlépje a napi energiabevitel 10%-át. Ez a mennyiség az ételekben természetesen is megtalálható cukormennyiségre is vonatkozik (pl. a gyümölcsökben és tejtermékekben található cukrokra). [2]
Mindig egészítsd ki a táblázatot az összetevők listájából szerzett információkkal, hogy meg tudd milyen forrásból származik a cukor. Az a legideálisabb, ha az elfogyasztott cukor nagy részét gyümölcsökből viszed be. Ezzel ellentétben, próbáld csökkenteni a glükózzal vagy fruktózsziruppal édesített ételek fogyasztását. Sokkal jobb például, ha sima joghurtot vásárolsz és a kedvenc gyümölcsöddel ízesíted. Nem csak több vitamint viszel be így a szervezetedbe, de jobban is laktat.
Zsír
Ez az érték az étel teljes zsírmennyiségét mutatja a telített és telítetlen zsírokkal együtt.
100 g élelmiszerben | |
---|---|
Zsír | 34 g |
ebből telített zsírsavak: | 19 g |
Ez az érték a teljes zsírmennyiség telített zsírsavtartalmát mutatja. A mennyiség semmiképp se lépje túl a teljes napi bevitel 10%-át. Ha túl nagy mennyiségű telített zsírsav kerül a szervezetbe, azzal szív- és érrendszeri problémák kialakulását kockáztatod.
Vedd figyelembe a hentesáruk, a tejtermékek és más csomagolt, állati eredetű termékek zsírtartalmát. Azonban a kekszekkel, csokikkal és más édességekkel is csak óvatosan, ugyanis gyakran telített zsírsavakban gazdag kókusz- és pálmaolajat tartalmaznak. Meglepődsz, hogy egy doboz csokiba mártott kekszben mennyi zsír van. 100 g-ban akár 28 g zsír is megtalálható, melyeknek a fele telített zsírsav.
Transzzsírsavak
A transzsírsavak fogyasztásával nagyban hozzájárulunk a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Az ilyen típusú zsírsavak természetes forrásai a kérődzők szövetei, de a zsírok ipari feldolgozása során is nagy mértékben létrejöhetnek. A nem megfelelő technológiai módosításból származó zsír veszélyes lehet. Ezek részlegesen megszilárdult zsírokból keletkeznek, melyek javarészt olcsó édességekben, péksütikben, minőségtelen csokiöntetekben és csokipótlókban vannak jelen. Ezt az információt azonban úgysem találod majd meg a csomagoláson. Ezért is figyelj oda minél jobban, amikor az összetételről olvasol és került a részben megszilárdult zsírokat tartalmazó ételeket. Ha így cselekedsz, sikeresen megszabadulhatsz az étrendedben jelenlévő transzzsírsavak legnagyobb forrásaitól. [1]
Só
Naponta nem szabad 5 grammnál több sót bevinned a szervezetedbe. Sajnos ezt a mennyiséget nagyon egyszerű túllépni, ezért nem csak főzés és sütés közben érdemes odafigyelni a sóhasználatra, hanem érdemes az élelmiszerek sótartalmát is figyelni.
Magas sótartalmú ételek:
- márványsajt, Balkáni sajt, Halloumi, húros sajt stb. (a Brie esetében 100 g 1 g sót tartalmaz)
- sonka, kolbász, szalámi és egyéb hentesáruk (100 g kolbászban 2 g só található)
- péksütemények, különösen a sóval hintett verziók (a császárzsemle pl. 1 g sót tartalmaz)
- félkész termékek
- reggeli müzlik
3. Adalékanyagok
Az európai piacon talán az E-vel kezdődő és három számmal folytatodó jelzések keltik a legnagyobb félelmet az emberekben. Ez a címke ugyanis olyan adalékanyagokra hívja fel a figyelmet, melyeket a minőség felfokozása érdekében adtak az ételhez, például a szín, az illat, az eltarthatóság stb. fokozására. Ide tartoznak többek közt a színezékek, az édesítők, tartósítőszerek és az élelmiszersűrítmények.
Utóbbiakat sokan „biológiai veszélyforrásnak” tekintik és a legnépszerűbb ételek közé azokat sorolhatjuk, melyek állítólag egyiket sem tartalmazzák. Érdekesség azonban, hogy a termékeken látható E betű épp azt jelzi számunkra, hogy az biztonságos és megfelel az európai szabályoknak. Az ételekben fellelhető adalékanyagok ugyanis szigorú, teljeskörű vizsgálatokon mentek keresztül, ezt követően pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) engedélyezte őket. [11]
Egyes antioxidánsokat, vitaminokat, természetes ízfokozókat és polialkoholokat édesítőként lehet használni, melyek szintén adalékanyagok. Íme néhány példa:
- A kurkumában természetes módon megtalálható kurkumint (E100) színezékként használják.
- A klorofill (E140) pigment kölcsönzi a növényeknek (nem csak az evésre alkalmatlanoknak, hanem pl. a salátáknak is) csodás zöld színüket. Ez is egy színező.
- A C-vitaminként (E300) is ismert aszkorbinsav szintén fontos antioxidáns az ételekben.
- A guar babban (Ázsiában őshonos hüvelyes) természetesen előforduló guar gumi (E412) egy rost, melyet emulgeálószerként és töltőanyagként alkalmaznak. [7]
Még a sima, „természetes” banán is tele van vegyi anyagokkal, pl.:
- cukor (glükóz, fruktóz stb.), keményítő
- aminosavak (glutaminsav, aszparaginsav, lizin, arginin, valin stb.)
- zsírsav (linolsav, sztearinsav,olajsav, stb.)
- színezékként használt riboflavin
- ízét és színét többek közt a 3-methylbut-1-yl, 2-methylbut-1-yl, eetil-butanoát, pentil-acetát stb. adja.
Ha az emlékeid között kutatsz, biztos eszedbe fog jutni, hogy ezekről az anyagokról mind tanultál kémiai órán. A kémiai anyagok ugyanis nem feltétlenül csak laborokban készülnek. Sok esetben maga a természet hozza őket létre és minden minket körülvevő, természetes dologban megtalálhatók. Tehát egyáltalán nem kell tartanod tőlük.
4. Allergének
Ha ételallergiád van, valószínűleg ez a rész lesz számodra a legfontosabb. Ha az élelmiszer összetételét figyeljük, feltűnhet, hogy az allergéneket mindig külön veszik a többitől. Van, amikor más betűtípussal, de esetenként félkövér betűvel, más színnel más háttérszínnel tüntetik fel őket. Ha azonban az allergén neve megjelenik az étel nevében is (pl. tejberizs, ahol az allergén a tej), nem feltétlenül kell, hogy a listán is feltüntessék. [18]
Az allergének listájában 14 anyag található:
- Glutént tartalmazó gabonafélék
- Rákfélék
- Tojás
- Halak
- Földimogyoró
- Szója
- Tej
- Csonthéjas gyümölcsök
- Zeller
- Mustár
- Szezám
- Kén-dioxid és szulfitok
- Farkasbab
- Kagyló [18]
Hogyan értelmezzük azt az állítást, hogy az étel csak nyomokban tartalmaz allergént?
Gyakran szembejöhet veled az az állítás, hogy csak az étel csak nyomokban tartalmaz valamilyen allergént pl. nyomokban glutént tartalmaz. Ezzel a gyártó azt szeretné a tudomásodra adni, hogy az adott étel olyan gyárban készült, ahol használják a megnevezett allergént, így meglehet, hogy valamilyen szinten érintkezett az anyaggal. Például simán lehet, hogy egyes gluténmentes termékek olyan helyen készültek, ahol a búzát (glutén tartalmú) is feldolgozzák. Ebben az esetben a gyártónak kötelessége szólni róla, hogy a termék nyomokban glutént tartalmazhat. Ezt a mennyiséget a gyártó sajnos képtelen laboratóriumi vizsgálatokkal kiszűrni, ezért elővigyázatosságból inkább allergént tünteti fel.
5. Szavatossági idő és lejárati dátum
Mostanáig biztos azt gondoltad, hogy ez a két dátumjelzés ugyanazt jelenti. Hát nem.
- A szavatossági idő a hosszan eltartható ételekre vonatkozik, pl. a tésztára, a konzerves ételekre, müzlikre stb., melyeket akár a feltüntetett dátum után is nyugodtan lehet fogyasztani. Az eladóknak viszont sokkal könnyebb eladni ezeket a termékeket, ha kiemelik, hogy már lejárt a szavatossági idejük, illetve ilyenkor el is kell szeparálniuk őket a többi élelmiszertől.
- Ellenben a lejárati idő (vagy „felhasználható …-ig”) a romlandó árukra vonatkozik. Ilyenek például a tejtermékek vagy a hentesáruk. A feltüntetett dátum után az étel fogyasztása már nem biztonságos. [18]
Ha többet szeretnél tudni az eltarthatóságról és az élelmiszerek tárolásáról, olvasd el Hogyan kell az élelmiszert megfelelően tárolni, hogy a lehető legtovább tartson? c. cikkünket.
6. Minőséget igazoló címke
Már biztosan észrevetted, hogy az ételeket a legtöbb esetben különböző színű matricákkal jelölik meg. Első pillantásra ez inkább csak marketing húzásnak tekinthető, de tulajdonképpen ezek olyan címkék, melyek az étel minőségét garantálják. A címkéket állami intézmények vagy magánszervezetek ítélik meg bizonyos szempontok alapján: az étel tápanyagértéke, a felhasznált alapanyagok eredete, a gyártási technológia stb. Ugyanakkor vannak olyan címkék is, melyek valójában tényleg csak marketing húzások, ezért jó tisztában lenni azzal, hogy ki a címke kibocsátója.
Az Európai Unió által odaítélt címkék
Az Európai Unióban létezik egy rendszer, mely Oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket ad ki és összesen három minőséget igazoló címke tartozik ide:
Hagyományos különleges termék
Ezt a címkét azok az élelmiszerek kaphatják, meg, melyek jó ideje hagyományos módszerekkel és hagyományos nyersanyagokból készülnek. [12]
Milyen ételek kapták meg ezt a címkét? Például:
- Szlovákia: Pozsonyi kifli, szepesi virsli
- Csehország: Prágai sonka
- Lengyelország: Füstölt lengyel kolbász
- Magyarország: Túró, pogácsa
- Olaszország: Pizza, mozzarella [15,21]
Oltalom alatt álló eredetmegjelölés
Annak érdekében, hogy egyes ételek ezt a címkét kaphassák meg a termék egész gyártási folyamata a származási országban kell végbe menjen. Mindemellett, az ételnek a származási helyrejellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie. [12]
Milyen ételek kapják meg ezt a címkét?
- Szlovákia: Žitavská paprika” csemegefűszerpaprika-őrlemény
- Csehország: Cseh kömény, pohorelicei ponty
- Ausztria: Tiroli szürke sajt, Vorarlberg hegyi sajt
- Görögország: Feta sajt
- Lengyelország: Bryndza Podhalańska sajt, Ostyepka [10]
Oltalom alatt álló földrajzi jelzés
Ez a címke azt jelzi, hogy a gyártási fázisnak legalább egy része (gyártás, feldolgozás stb.) az étel eredeti régiójában történt. Ezek az ételek pedig csak bizonyos régiókra jellemzők. [12]
Milyen ételek kapják meg ezt a címkét?
- Szlovákia: Szakolcai kürtös kalács, füstölt parenica sajt
- Csehország: Olmütz penészes sajt, pardubicei mézeskalács
- Olaszország: Prosciutto sonka
- Ausztria: Marchfeldi spárga [10,13,23]
Egyéb nemzetközi címkék
Nutri-score
Az utóbbi időben egyre több, közlekedési lámpára emlékeztető címke jelenik meg az ételek csomagolásain. A Nutri-score Franciaországból indult és jelenleg több európai országban is jelen van (Franciaország mellett többek közt Olaszországban, Hollandiában és Belgiumban is). Ugyanakkor, már szóba került, hogy az összes európai országba bevezetik. A rendszer célja, hogy az ételeket az energia- és a tápanyagértékük alapján vizsgálják. Az energia- és a tápanyagérték szerint pontokat adnak és vonnak le, az eredményt pedig egy tudományos algoritmus segítségével kapják. A vásárló a végső értékelést egy bizonyos betű és szín formájában látja. Az A betű és a zöld szín jelölik a legjobb értékelést, míg a legrosszabb az E betű és a piros. A Nutri-Score nagy segítség mindenkinek, aki elakad bevásárlás közben. [19,20]
Bio étel
A bio logóval vagy felirattal ellátott ételek nem feltétlenül egészségesebbek és nem biztos, hogy jobb a tápanyagprofiljuk, mint a nem bio párjaiknak. A címke csupán azt igazolja, hogy a termék biogazdálkodásból származik és szigorúan ellenőrzött körülmények között készült.
A biogazdálkodás szabályai:
- Tilos a műtrágya, permetezőszer stb. használata.
- A farmon tartott állatok jóléte elengedhetetlenül fontos: legyen elég nagy életterük, pihenési lehetőségük, jó minőségű élelmük stb.
- Antibiotikum csak minimális esetben használható, csak akkor, ha az állat egészségi állapota igényli. [3]
A boltokban megtalálható európai, bio ételcímke a következőképpen néz ki:
Az európai irányelvek alapján egy termék csak akkor számít teljes mértékben bionak, ha megkapja ezt a címkét. Attól, hogy a terméken a természetes, öko- vagy organikus címkék díszelegnek, attól még nem bio.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
7. Táplálkozási és egészségügyi állítások
Ez a cím azokat az élelmiszer csomagolásra vonatkozó állításokat foglalja magában, melyek az étel magas fehérje- és rosttartalmát, valamint alacsony zsírtartalmát hivatottak közölni. Annak ellenére, hogy sokan úgy gondolják, ez nem marketing stratégia, hanem egy élelmiszer címkézési jogszabályokon alapuló címke. Ezeknek az állításoknak a jóváhagyása az Európai Bizottság kezében van, vagyis csak akkor kerülhetnek a csomagolásra, ha az élelmiszer megfelel bizonyos szigorú kritériumoknak. Ha a gyártók nem teljesítik ezeket, annak szigorú következményei lehetnek.
Táplálkozási állítások
Ezek az ételek tápanyagtartalmára vonatkoznak és csak akkor kerülhetnek a csomagolásra, ha az étel jótékony táplálkozási tulajdonságokkal rendelkezik és megfelel az állításban szereplő tápanyagtartalomra vonatkozó kritériumoknak.
Csomagolásokon található egészségügyi állítások:
- Zsírszegény: Akkor állítható egy ételről, hogy zsírszegény, ha 100 gramm termékben nincs 3 grammnál több zsír, vagy 100 ml kb. 1,5 g zsírt tartalmaz.
- Cukormentes: Akkor hívhatunk cukormentesnek egy terméket, ha 100 grammban vagy ml-ben max. 0,5 g cukor található.
- Hozzáadott cukor nélküli: a termék semmilyen hozzáadott cukrot (monoszacharid és diszacharid) nem tartalmaz, természetesen előforduló cukor viszont lehet benne.
- Rostforrás: Csak akkor tekinthető annak, ha 100 gramm ételben több mint 3 g rost, vagy 100 kcalban egy 1,5 grammnál több rost található.
- Fehérjedús: Akkor állítható egy termékről, ha az étel energiaértékének 20%-a fehérjéből áll. [17]
A táplálkozási állítások feltüntetése mindössze opcionális, ezért semmiképp ne vedd őket teljesen komolyan élelmiszer vásárláskor. Az azonban továbbra is igaz, hogy először az összetevők listáját és a tápértékeket tanulmányozd, hiszen csak ezekből tudatod meg a megvásárolni kívánt étel tényleges tápanyagértékét.
Ételek, melyeken semmiféle állítás nem szerepel, de megérdemelnék:
- A hüvelyesek (ide tartozik a hüvelyesekből készült tészta is) simán nevezhetők rostforrásnak. 100 g nyers lencse és lencsetészta rosttartalma ugyanis megüti a 15 grammot.
- 100 g nyers, teljes kiőrlésű tészta 8 g rostot tartalmaz, emellett kiváló rostforrás.
- 100 g zabban 15 g rost található.
- 100 g alacsony zsírtartalmú túróban 17 g fehérje található, azaz a teljes energiaértékének 70%-a. Ezáltal kétségkívül a magas fehérje tartalmú ételek közé tartozik.
- A tojásban, vagy magában a tojásfehérjében is rengeteg, 100 grammonként 10 g fehérje található.
- Az instant reggeli kásák, melyek a gabonán kívül semmi mást nem tartalmaznak, valóban megérdemlik a cukormentes címként.
Egészségügyi állítások
Az egészségügyi állítások egy élelmiszer, egy ételcsoport, valamint táplálkozási és egészégügyi előnyök között írják le az összefüggést. Elengedhetetlen, hogy az állítások tudományos bizonyítékokon alapuljanak.
Csomagolásokon található egészségügyi állítások:
- A Dokozahexaénsav (omega-3 zsírsav) serkenti az agyműködést.
- A D-vitamin erősíti az immunrendszert.
- A kalcium a csontok egészségének megőrzése szempontjából fontos.
- A C-vitamin hozzájárul a megfelelő bőrműködéshez szükséges kollagéntermeléshez. [9]
Nem igazolt állítások
Sajnos nem minden csomagoláson található információ rendelkezik az élelmiszer használatára vonatkozó egyértelmű szabályokkal. Számos terméken láthatunk olyan kijelentéseket, mint pl.: Gyerekek számára, Wellness, Fitness, Vegán stb. Annak azonban sajnos nincs semmilyen kritériuma, hogy ezek a termékek milyen összetevő listával vagy tápanyagprofillal kell rendelkezzenek. Ezért, inkább kezeld ezeket a termékeket fenntartással és olvasd el figyelmesen az összetevők listáját és a tápanyagprofiljukat, melyekből csakis az igazat fogod megtudni.
Mire emlékezz?
Elsőre nehéz lehet eligazodni az élelmiszerek csomagolásán. De ha kitartó vagy és tartod magadat az alapokhoz, hamarosan profi leszel benne. Mindenekelőtt, mindig tanulmányozd az étel összetevőinek listáját. Próbáld a háttérbe szorítani a túl hosszú listával rendelkező, adalékanyagokban dús ételeket. Ne feledkezz meg az energiaértéket és a tápanyagértéket jelző tápérték táblázatról. A minőséget jelző címkék, valamint a táplálkozási és egészségügyi állítások segíthetnek a helyes döntésben. Ha allergiás vagy, ne feledkezz meg az allergének listájáról sem, ha pedig nem szeretnél napokig gyomorbajjal küzdeni, ismerned kell a különbséget a szavatossági idő és a lejárati dátum között.
Ha tanultál valami újat a cikkből, ne tartsd magadban, oszd meg a barátaiddal is, hogy hozzájuk is eljusson minden infó.
[1] DUYFF, R.L. Complete Food & Nutrition Guide. . New York: Academy of Nutrition and Dietetics, 2017. ISBN 978-0-544-52058-5.
[2] EFSA PANEL ON DIETETIC PRODUCTS, NUTRITION, AND ALLERGIES (NDA) Scientific Opinion on Dietary Reference Values for carbohydrates and dietary fibre. In EFSA Journal . 2010. Vol. 8, no. 3, s. 1462. .
[3] EUROPEAN COMMISSION Organic production and products. In European Commission – https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/farming/organic-farming/organic-production-and-products_en
[4] EUROPEAN FOOD SAFETY AUTHORITY EFSA sets European dietary reference values for nutrient intakes – https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/nda100326
[5] KVAPIL, P. Kdo za iniciativou a logem stojí – https://www.vimcojim.cz/vim-co-jim/o-spolecnosti/o-nas/Kdo-za-iniciativou-a-logem-stoji__s750x7427.html
[6] SR, M. Pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Podľa Značky kvality SK sa orientuje stále viac obchodníkov i kupujúcich. In MPRV SR – https://www.mpsr.sk/podla-znacky-kvality-sk-sa-orientuje-stale-viac-obchodnikov-i-kupujucich/125---8123
[7] Approved additives and E numbers. In Food Standards Agency – https://www.food.gov.uk/business-guidance/approved-additives-and-e-numbers
[8] EU - Labelling Requirements | CE Intelligence. In – https://www.ceintelligence.com/content_manager/contentPages/view/eu-labelling-requirements
[9] EU Register of nutrition and health claims made on foods (v.3.6). – https://ec.europa.eu/food/safety/labelling_nutrition/claims/register/public/?event=search
[10] European Quality Schemes | More than Food. In – https://europa.eu/more-than-food-uae/european-quality-schemes
[11] Food Labelling Basics: How Well Do You Understand E Numbers? – https://www.nutritics.com/en/resources/blog/food-labelling-basics-how-well-do-you-understand-e-numbers
[12] Geographical indications and quality schemes explained. – https://agriculture.ec.europa.eu/farming/geographical-indications-and-quality-schemes/geographical-indications-and-quality-schemes-explained_en
[13] Chráněné zeměpisné označení (Potraviny, eAGRI) – https://eagri.cz/public/web/mze/potraviny/znacky-kvality-potravin/chranena-zemepisna-oznaceni
[14] KLASA (Potraviny, eAGRI). – https://eagri.cz/public/web/mze/potraviny/znacky-kvality-potravin/narodni-program-podpory-potravin-klasa/
[15] Politika kvality – https://www.mpsr.sk/politikakvality/index.php?go=1
[16] Regionální potravina (Potraviny, eAGRI) – https://eagri.cz/public/web/mze/potraviny/znacky-kvality-potravin/regionalni-potraviny.
[17] Regulation (EU) No 1169/2011 of the European Parliament and of the Council of 25 October 2011 on the provision of food information to consumers, amending Regulations (EC) No 1924/2006 and (EC) No 1925/2006 of the European Parliament and of the Council, and repealing Commission Directive 87/250/EEC, Council Directive 90/496/EEC, Commission Directive 1999/10/EC, Directive 2000/13/EC of the European Parliament and of the Council, Commission Directives 2002/67/EC and 2008/5/EC and Commission Regulation (EC) No 608/2004 (Text with EEA relevance) – https://www.legislation.gov.uk/eur/2011/1169/contents?view=plain
[18] The Nutri-Score: A Science-Based Front-of-Pack Nutrition Label, IARC Evidence Summary Brief No. 2 – IARC – https://www.iarc.who.int/featured-news/brief2-nutri-score/
[19] WHO: EU-wide introduction of Nutri-Score necessary. – https://www.foodwatch.org/en/news/2021/who-eu-wide-introduction-of-nutri-score-necessary/?cookieLevel=not-set
[20] Zaručené tradiční speciality (Potraviny, eAGRI). – https://eagri.cz/public/web/mze/potraviny/znacky-kvality-potravin/zarucene-tradicni-speciality
[21] Značky kvality potravin (Potraviny, eAGRI) – https://eagri.cz/public/web/mze/potraviny/znacky-kvality-potravin
[22] Zoznam označení pôvodu a zemepisných označení zaslaných na zápis do registra chránených označení pôvodu a chránených zemepisných označení vedeného Európskou komisiou | Úrad priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky – https://www.indprop.gov.sk/oznacenia-povodu-vyrobkov-a-zemepisne-oznacenia-vyrobkov/oznacenia-povodu-a-zemepisne-oznacenia/zoznam-op-zo-zaslanych-ek