Table of Contents
Ti is hajlamosak vagytok csak azért nem megvásárolni bizonyos élelmiszereket, mert „E-betűket” tartalmaznak? Nem minden adalékanyag jelent veszélyt az egészségünk számára. A cikkünkből többet is megtudhattok arról, mik is az adalékanyagok, és milyen feladataik vannak az élelmiszeripari termékek gyártása során.
Mik azok az adalékanyagok, vagyis „E-anyagok”?
Biztos találkoztatok már valamilyen élelmiszer csomagolásán az „E” rövidítéssel, mely általában három, vagy négy számjegyű számmal alkot kombinációt. Az adalékanyagok jelöléséről van szó, vagyis olyan anyagokról beszélünk, melyeket azért adnak az élelmiszerekhez, hogy azzal meghosszabbítsák a tartósságukat, kiemeljék a termékek színét és az ízét. Ezeket az adalékanyagokat általában „E-anyagoknak” nevezzük. [1] Rengeteg táplálkozási szekértő állítja azt, hogy az „E” jelöléssel ellátott adalékanyagok károsak az élelmiszerekben. Valóban így van ez?
A piacon kapható összes élelmiszernek át kell esnie az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) komoly ellenőrzésén, így lehetetlen, hogy olyan termékek jelenjenek meg, melyek károsak és veszélyesek az egészségre. Az EFSA ellenőrzi az élelmiszerekben található kémiai anyagok arányát, mely nem lépheti túl az ADI megengedett értékeit, ami a maximális napi adag mennyiségét jelenti. Ez meghatározza, hogy az egyes anyagokból mennyit vihetünk be a szervezetünkbe anélkül, hogy az bármilyen egészségügyi kockázatot jelentene a számunkra. [2] [3]
Az Európai Unió jogszabályainak értelmében adalékanyagok csak akkor használhatóak a termékekben, ha megfelelnek azoknak a feltételeknek, melyek az alábbi három kritériumon alapulnak:
- az élelmiszeripai adalékanyag nem jelent biztonsági rizikót a fogyasztó egészségére
- technológiailag nélkülözhetetlen az ilyen anyag használata
- a fogyasztó nincs félrevezetve ilyen élelmiszeripari adalékanyag használata esetében [2] [23]
Milyen típusú „E” adalékanyagokat ismerünk?
Az adalékanyagokat az eredetük szerint három alapkategóriába csoportosítjuk:
- Természetes – természetes forrásokból származó adalékanyagok, melyek kémiai eljárás nélkül készülnek
- Szintetikus – a természetben nem találhatóak meg, laboratóriumi közegben gyártják őket
- Természetazonos – mesterséges környezetben gyártott aromák, de összetételükben megegyeznek a természetes adalékanyagokkal
Az adalékanyagok a funkcióik alapján is csoportosíthatóak, mégpedig így:
- E100 – E199 (színezékek)
- E200 – E299 (tartósítószerek)
- E300 – E399 (antioxidánsok, savasságot szabályozó anyagok)
- E400 – E499 (sűrűsítő anyagok, stabilizálószerek, emulgeálószerek)
- E500 – E599 (savasságot szabályozó anyagok)
- E600 – E699 (ízfokozók)
- E900 – E999 (mesterséges édesítőszerek)
- E1000 – E1599 (további adalékanyagok) [3]
Az E100 – E199 adalékanyagok (színezékek)
A 100 – 199 számmal ellátott adalékanyagok a színezékeket jelölik. Bár furcsán nézhet ki, hogy az ételekbe mesterséges színezékeket adnak, mindezt azért teszik, hogy a termék külsőleg vonzóbb legyen a számunkra. Az élelmiszeripari adalékanyagok ezen csoportjában találunk azonban természetes színezékeket is. [4] [22]
Az E100 a kurkumin jelölése, melyet a kurkuma gyökeréből nyernek ki, és főként a margarin, sajtok és a halrudacskák gyártásánál használják. Az E101 a riboflavin jelölése, melyet B2-vitaminként is ismerhetünk, mely természetes módon megtalálható a tojásban és a zöld színű zöldségekben. A B2-vitamin segíti a fehérjék, zsírok és a szénhidrátok lebontását. Fontos szerepet játszik a test energiaellátásában is, valamint a sajtok és a margarin készítésénél használják. [5]
Az E150a a karamell színezék jelölése. A szacharózból nyert sötétbarna színezéket az alkoholmentes italok, a sör és a whisky gyártásánál használják. [6] Az E120, vagyis a kármin egy piros színű adalékanyag, melyet a Dactylopius coccus Costa nevű rovar megtermékenyített nőstényeinek szétzúzásával kapnak. Ebben az esetben tehát biológiai színezékről van szó. [7]
Az E200 – E299 adalékanyagok (tartósítószerek)
Egyáltalán nem titok, hogy az üzletben megvásárolt téliszalámi akár egy hónapig is a hűtőnkben lehet, mégsem romlik meg. Ez éppen a tartósítószereknek köszönhető, melyek tovább frissen tartják az élelmiszereket. Ahogy a színezékek esetében is, ez a tény sokakban szörnyülködést és félelmet válthat ki az ilyen termékek fogyasztásával szemben. Normál körülmények között az organikus termékek meghatározott szavatossággal rendelkeznek, mely egy bizonyos időintervallum után lejár. [4] [22]
Az ételekben használt tartósítószerek némelyike tartalmaz a vérben is megtalálható kálium-nitrátot (E249), melyet gyakran használnak az olyan ételek védelmére, mint a sonka, konzervhús és a kenyér. [8] A kálium magasabb mértékű bevitele döntő lehet a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkentésénél.
Az E290, tehát a szén-dioxid egy színtelen gáz, mely természetes formában, nyomelemként található meg a Föld atmoszférájában. Tipikusan szén-dioxidot tartalmazó termékek a bor, alkoholmentes italok és az édességek. [9]
A fumársav (E297) a Fumaria nemzetségbe tartozó növényekből származik és használható ízesítőként, a savasság növelésére, valamint az alkoholmentes italok ízének kiemelésére. A fumársav minden élőlény testében természetes módon is termelődik, mégpedig akkor, amikor a napon tartózkodunk. [10]
You might be interested in these products:
Az E300 – E399 adalékanyagok (antioxidánsok, savasságot szabályozó anyagok)
Az antioxidánsok kulcsfontosságú szerepet játszanak a termékek tartósságának megőrzésében, valamint az ízüket és a kinézetüket is befolyásolják. Segítenek csökkenteni az enzimes barnulás néven ismert folyamatot, amikor egy bizonyos idő elteltével a gyümölcs és a zöldség színe barnává változik. [4] [22]
Természetes antioxidáns például az aszkorbinsav (E300), ami tulajdonképpen a C-vitamin. Szabályozza a savanyúságot és az élelmiszerek lúgosságát, meggátolja a baktériumok, élesztőgombák és a penész növekedését, ezért tartósítószerként is használják. A leggyakrabban a bor, alkoholmentes italok, dzsemek és más élelmiszerek gyártásánál találkozhatunk vele. [12] Amennyiben szintetikus antioxidánsokról beszélünk, hagyományos példaként megemlíthetjük a galátokat, melyek az E310, E311 és az E312-es számokat viselik. [11]
A savasságot szabályozó anyagok az élelmiszerek lúgos vagy savas szintjeit ellenőrzik, mellyel biztosítják a keserű élelmiszerek kellemesebb ízét. Ebbe a csoportba tartozik a citromsav (E330), mely egy gyenge organikus sav, ami természetes formában található meg a citrusfélékben. [12] A lecitin (E322) természetes formában előfordul a tojássárgájában, valamint részét képezi a minden élő szervezet testében megtalálható zsírsavaknak. Támogatja a sejtek megfelelő működését, és megőrzi az egészséges koleszterinszintet. [13]
Az E400 – E499 adalékanyagok (sűrűsítő anyagok, stabilizátorok, emulgeálószerek)
A sűrűsítő anyagok megnövelik a termékek térfogatát, javítják a struktúrájukat és a kinézetüket. Az emulgeálószereket azért adják az élelmiszerekhez, hogy hozzásegítsenek az összetevők vegyítéséhez, melyek normál esetben nem vegyülnének. Például ilyen a víz és az olaj. A stabilizátorok arra figyelnek oda, hogy az emulgeálószerek által már összekevert összetevők ne váljanak szét. Erre tipikus példa a zselatin, mely tartalmazza sűrűsítő anyagok, emulgeálószerek és stabilizátorok elemeit is egyben. [4] [22]
Egy másik példa az E406-os adalékanyag, tehát az agar-agar. Tengeri moszatok természetes forrásából származik, és sűrűsítő anyagként, zselésítőként és stabilizátorként is használják egyszerre. [14] A kalcium-alginát (E404) szintén egy olyan sűrűsítő anyag, melyet tengeri moszatokból nyernek ki, és főként a pudingkeverékekben, édesített tejekben, valamint a tejszínben találkozhatunk vele. [15]
A glicerin (E422) egy olajos színtelen alkohol, melyet természetes zsírok bázisokkal való lebontásával gyártanak és szárított gyümölcsök, likőrök és a vodka gyártásánál használják. Kiderült, hogy a glicerin óv a DNS károsodásával, az UV- és egyéb sugárzással szemben is. [16]
Az E500 – E599 adalékanyagok (savasságot szabályozó anyagok)
A savasságot szabályozó anyagokat már régóta használják az élelmiszeriparban. Az elsőszámú feladatuk az, hogy változtassanak a termékek ízén. Ráadásként a termékekben található savas közeg meggátolja a különféle mikroorganizmusok létrejöttét is. Némely savasságot szabályozó adalékanyagot megtalálhatunk azok között az adalékanyagok között is, melyek az E300 – E399 jelzésű csoportban találhatóak. [4] [22]
Az E500 a nátrium-karbonátot jelöli, mely a természetben is megtalálható, például a sósvizű tavakban, vagy a tengervízben. A nátrium-karbonát képes megkötni a fémek nemkívánatos ionjait, ezzel meggátolja a termékek színének, struktúrájának változását és megsárgulását. A kenyér, péksütemények, sütőpor keverékek és italok gyártásánál használják. [4]
Az E530 a magnézium-oxid, mely a termékek pH-értékének alakítására szolgál. Kiváló magnéziumforrás, mely többek között biztosítja a keringési- és az idegrendszer egészséges működését is. Neutralizálóként szolgál némely fagyasztott terméknél és a vajnál is. [17]
Az E600 – E699 adalékanyagok (ízfokozók)
Az élelmiszerekben található aromaerősítők javítják a termékek már meglévő ízét. A legismertebb aromaerősítő a hagyományos konyhasó. A használata annyira elterjedt, hogy nem sorolják az élelmiszeripari adalékanyagok közé, ezért nem sorolhatjuk be az adalékanyagok egyik csoportjába sem. [4] [22]
A són és más hagyományos fűszereken kívül, mint a feketebors vagy a pirospaprika, az adalékanyagok ezen csoportjában főként mesterséges anyagok találhatóak. Ilyen például a cink-acetát, mely az E650-es számot viseli, ami kis adagokban ártalmatlan, és főként a kávé kesernyés ízét és a grapefruit jellegzetes ízét emeli ki. Egy kutatás bebizonyította, hogy jótékony hatással rendelkezik a megfázással szemben is. [18]
Az E900 – E999 adalékanyagok
Némely élelmiszeripari adalékanyagot a fentiekben említett egyik csoportba sem tudjuk besorolni. Ennek két fő oka van: nem felelnek meg egyik kritériumnak sem, melyek alapján be tudnánk őket sorolni, vagy pedig több szerepük is van egyszerre és nem lenne teljesen egyértelmű a besorolás. [4] [22]
Erre egy példa a méhviasz, mely az E901-es számot viseli. Olyan termékről van szó, mely a természetben általánosan előfordul, a méz és a virágpor keverésével keletkezik. A termékeknek fényt ad, ezért nemcsak a kozmetikai termékekben találkozhatunk vele, de a cukrásztermékeknél is, ahol az öntetek gyártásánál használják. [19] A sellak (E904) is fénylő hatással látja el az élelmiszereket, mely a Laccifer lacca rovar által termelt gyantából származik. Az édességek gyártásánál, valamint tabletták bevonatához használják. [20]
Az E955 adalékanyag a szukralózt jelöli, egy mesterséges édesítőszert, mely 600-szor édesebb a cukornál. Egy olyan szintetikus anyagról van szó, mely nem jelent semmilyen kockázatot az ember egészségére nézve, ha betartjuk az ajánlott adagolási normát. A szukralózról többet is megtudhattok a cikkünkből: Szukralóz – a mesterséges édesítőszer és hatásai az egészségre.
Az adalékanyagok ezen csoportjába soroljuk a xilitet is (E976), melyet általában cukorpótló anyagként használnak. A nyírfa teljesen organikus kivonatáról van szó, mely 200-szor édesebb, mint a cukor, de sokkal kevesebb kalóriát tartalmaz, ezért használják a fitness termékek gyártásánál. Ezen funkcióján kívül a xilit szolgálhat stabilizátorként és nedvesítő anyagként is, ezért nem tudjuk egy konkrét kategóriába sorolni. [21]
A természetes adalékanyagok széles skálája létezik, melyeknek az egészségünk számára rengeteg jótékony hatása van, viszont ennek ellenére is „E-anyagokként” vannak számon tartva. Ezért értelmetlen csak azon oknál kifolyólag nem vásárolni bizonyos termékeket, mert adalékanyagokat tartalmaznak. Ha az adalékanyagok közül valamelyik kimutatott veszélyt jelentene az egészségünk számára, az élelmiszerekben és más termékekben is be lenne tiltva a használatuk.
A leggyakoribb organikus E-adalékanyagok
Az alábbi táblázatban megtaláljátok a leggyakrabban használt organikus „E-adalékanyagokat”, melyek egyáltalán nem jelentenek veszélyt az egészségre, éppen ellenkezőleg, jótékony hatással lehetnek a testünk számára.
| Riboflavin | E101 | színezék | támogatja sz immunrendszert, lebontja a zsírokat és a fehérjéket | liszt, zabpehely |
| Béta-karotin | E160a | természetes színezék és antioxidáns | A-vitamin – javítja a látást, tápanyagokkal látja el a fogakat és a körmöket | vaj, édességek, italok |
| Betanin | E162 | természetes színezék | elnyomja a fáradtságot, támogatja az immunrendszert | italok, joghurtok, fagylalt, cukorkák |
| Fumársav | E297 | tartósítószer | természetes antioxidáns | töltelékek, szószok, zselatin |
| Lecitin | E322 | antioxidáns | meggátolja a víz és az olaj szétválását, természetes formában megtalálható a tojásban | sütésnél használt adalékanyagok, csokoládé |
| Citromsav | E330 | savasságot szabályozó anyag | meggátolja az élesztőgombás fertőzéseket | fagyasztott termékek, joghurtok, majonéz |
| Agar-agar | E406 | természetes stabilizálószer | támogatja a probiotikumok osztódását | péksütemények, krémek |
| Cellulóz | E460 | sűrűsítő anyag | a növényi sejtfalak alap építőeleme, kiváló rostforrás | kenyér, reszelt sajt, szószok |
Miért tartanak az emberek az E-adalékanyagoktól?
Az élelmiszeripari adalékanyagok és azok nemkívánatos hatásai egy nagyon vitatott téma. Több forrás is azt állítja, hogy az élelmiszerekben található E-adalékanyagok veszélyesek és károsítják az egészségünket. Ezek a feltevések főként a mesterségesen gyártott anyagokon alapulnak, mint a vitatott aszpartám, vagy a nátrium-glutamát. Ezek azonban az Európai Unió országaiban megengedettek, és az optimális napi adagok betartása esetében nem jelentenek semmilyen biztonsági kockázatot az ember számára. Az aszpartám emellett fenil-alanint is tartalmaz, ami egy természetes aminosav. [24] Az aszpartámról ennél többet is megtudhatsz a cikkünkből: Mesterséges édesítők – mítoszok és tények az egészségre gyakorolt hatásukról.
A nátrium-glutamát, vagy MSG az E621-es számot viseli. Ez az egyik leggyakrabban használt ízfokozó és sokan a piacon található egyik legrosszabb adalékanyagnak tartják. Tartanak az anyaggal összefüggésbe hozott mellékhatásoktól, melyek a rosszullét, asztma, fejfájás. Egyetlen kutatás sem mutatta azonban ki, hogy ezek a problémák azoknál az embereknél jelentek meg, akik az MSG maximális napi megengedett mennyiségét fogyasztották. [25] Az, hogy némely élelmiszeripari adalékanyagot szintetikus módon gyártanak, még nem jelenti, hogy veszélyesek, és el kellene kerülnünk őket.
A mellékhatások közül a legnagyobb félelmet a mesterséges édesítőszereknél, színezékeknél és tartósítószereknél előforduló hiperaktivitás a gyermekeknél okozza. AZ FDA élelmiszeripari kamara és más kutatások is azonban bebizonyították, hogy az élelmiszeripari adalékanyagok nem okoznak a gyermekeknél ADHD-t/hiperaktivitást. [26]
Bízunk benne, hogy a cikkünkből minden szükséges információt megtudhattatok az E-adalékanyagokról, előfordulásukról és a használatuk szükségességéről. Ha tetszett a cikkünk, örülnénk, ha like-al és megosztással is támogatnátok, így a barátaitokat is informálhatjátok.
[1] Food additives – https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/food-additives
[2] Food additives - Introduction – https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/food-additives
[3] Paul Singh, Michael Davidson - Food additive – https://www.britannica.com/topic/food-additive
[4] E-Numbers & Food Additives – http://duncanlock.net/pages/e-numbers-food-additives.html#e100-e199
[5] Yvette Brazier -Benefits and sources of vitamin B2 – https://www.medicalnewstoday.com/articles/219561.php
[6] Garima Sengar, Harish Kumar Sharma - Food caramels: a review – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4152495/
[7] Alghamdi AH, Alshammery HM, Abdalla MA, Alghamdi AF -Determination of carmine food dye (E120) in foodstuffs by stripping voltammetry. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19916383
[8] Food Safety Authority of ireland - Use and Removal of Nitrite in Meat Products – https://www.fsai.ie/faq/use_and_removal_of_nitrite.html
[9] Shivani Patel; Sapan H. Majmundar. - Physiology, Carbon Dioxide Retention – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK482456/
[10] Rostami Yazdi M, Mrowietz U - Fumaric acid esters. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18755371
[11] Michele Varvara, Giancarlo Bozzo, Giuseppe Celano, Chiara Disanto, Cosimo Nicola Pagliarone and Gaetano Vitale - The Use of Ascorbic Acid as a Food Additive: Technical-Legal Issues – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5076701/
[12] Iliana E. Sweis and Bryan C. Cressey - Potential role of the common food additive manufactured citric acid in eliciting significant inflammatory reactions contributing to serious disease states: A series of four case reports – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6097542/
[13] Canty DJ, Zeisel SH - Lecithin and choline in human health and disease. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7816350
[14] Paul Cherry, Cathal O’Hara, Pamela J Magee, Emeir M McSorley and Philip J Allsopp - Risks and benefits of consuming edible seaweeds – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6551690/
[15] Tugce Senturk Parreidt, Kajetan Müller and Markus Schmid - Alginate-Based Edible Films and Coatings for Food Packaging Applications – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6211027/
[16] Nutrients review - Glycerin (Glycerol) – http://www.nutrientsreview.com/carbs/edible-glycerin.html
[17] Thomas O. Carpenter, Maria C. DeLucia, Jane Hongyuan Zhang, Gina Bejnerowicz, Lisa Tartamella, James Dziura, Kitt Falk Petersen, Douglas Befroy, and Dorothy Cohen - A Randomized Controlled Study of Effects of Dietary Magnesium Oxide Supplementation on Bone Mineral Content in Healthy Girls – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2995550/
[18] Turner RB1, Cetnarowski WE - Effect of treatment with zinc gluconate or zinc acetate on experimental and natural colds. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11073753
[19] Fratini F, Cilia G, Turchi B, Felicioli A -Beeswax: A minireview of its antimicrobial activity and its application in medicine. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27633295
[20] Dong Chen, Chun-Xia Zhao, Camille Lagoin, Mingtan Hai, Laura R. Arriaga, Stephan Koehler, Alireza Abbaspourrad and David A. Weitz - Dispersing hydrophobic natural colourant β-carotene in shellac particles for enhanced stability and tunable colour – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5750000/
[21] Ur-Rehman S1, Mushtaq Z, Zahoor T, Jamil A, Murtaza MA - Xylitol: a review on bioproduction, application, health benefits, and related safety issues. – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24915309
[22] Explore numbers - Food additives – https://exploreenumbers.blogspot.com/
[23] Komisia európskych spoločenstiev - Správa komisie euróspkemu parlamentu a rade – https://www.svps.sk/dokumenty/potraviny/SEKPR.pdf
[24] Michael E J Lean - Aspartame and its effects on health – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC520987/
[25] Michael Lee, MD - MSG: Can an amino acid really be harmful? – https://www.clinicalcorrelations.org/2014/04/30/msg-can-an-amino-acid-really-be-harmful/
[26] David C. Agerter, M.D - ADHD diet: Do food additives cause hyperactivity? – https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/adhd/expert-answers/adhd/faq-20058203