Table of Contents
A legkevesebb, amit egyszerűen tudnod kell
Nagymennyiségű kókuszolaj fogyasztása megnövelheti a szív és érrendszeri megbetegedések rizikóját, de erre sajnos nem létezik egyértelmű bizonyíték. A kókuszolaj potenciálisan kedvező hatású MCT olajokat tartalmaz, tehát közepesen hosszú láncú triglicerideket, de alacsonyabb arányokban, mint azt az emberek gondolják. Azonban minden évben jelennek meg újabb és újabb bizonyítékok.
1) PRO: Azok a nemzetek, melyek tonnaszámra fogyasztották a kókuszolajat, nem küszködtek szívbetegségekkel
A kókuszdiót a szigetországok kultúrái nagyra értékelik, főként a Csendes-óceáni szigeteken. A két sziget, melyeken nagy mennyiségű kókuszolaj található a Tokelau és Kitava szigetek. A Tokelau sziget lakói asztronomikus mennyiségű, a bevitt kalóriák egészen 63 %-át kókuszból fogyasztották, miközben EKG vizsgálatnál az egyikük sem mutatott ki korábbi infarktusra utaló jeleket.
Lehetséges, hogy ezen az eseten azt látjuk, hogy a zsírok nem az ellenségeink, de helyettük a szénhidrátok viszont igen? NEM. A Kitavana sziget lakói a kalóriáik 70 %-át szénhidrátok formájában vitték be, kis mennyiségű cukorral, vagy gyümölcscukorral és keményítővel, miközben alacsony inzulin szintjük volt és nem diagnosztizáltak náluk szívbetegségeket sem.
Feltételezhető, hogy ezek a szigetlakók a genetikának köszönhetően egészségesek? Ismét rossz gondolat, mivel ahogy egy következő kutatás kimutatta, a telített zsírok mennyiségének csökkentése, miután migrálódni kezdtek és „modern” formában kezdtek étkezni, látványosan rontotta az egészségüket is.
2) KONTRA: A kultúrák, melyek tonnaszámra fogyasztották a kókuszt, nem fogyasztottak finomított kókuszolajat
Ezek a szigetkultúrák, mielőtt „meg lettek ajándékozva” a mi modern finomított élelmiszereinkkel, a kókusz húsával és kókuszkrémmel táplálkoztak. Nem voltak gyáraik a kókuszolaj izolálására és tisztítására, sem fantasztikus üzleteik különféle élelmiszerekkel, melyek a finomított olajak konzisztens adagját nyújtanák.
Nem beszélve arról, hogy ezek a kultúrák gumókban, gyümölcsökben és halakban gazdag ételeket fogyasztottak. Amíg a mi étrendünk szójában, rizsben és kukoricában gazdag. A fiziológiai kontextus nagyon fontos, és míg a kókuszolajból származó telített zsír az egyikben nagyon káros lehet, addig egy másik kontextusban kedvező hatásai lehetnek.
3) PRO: Javult azon állatok szívének egészségi állapota, melyeket finomított kókuszolajjal etettek
Sehol sem találtok a kókuszolaj hatásáról szóló tanulmányokat az emberi testre nézve, mely olyan speciális feltételeknek tesz eleget, mint az állatokon végzett tanulmányok: extrém módon ellenőrzött élelmiszer, laboratóriumi környezetben, vagy a rágcsálók kókuszolajjal való etetése az életük legnagyobb részében.
Egy egereken végzett speciális kísérletben, melyben az artériában történő keményedés elleni védelmet vizsgálták, a finomított kókuszolaj jobban teljesített, mint a finomított olívaolaj. Azonban egy nagy ellenvetés merült fel: egy másik egerekkel végzett kísérlet ugyanebben a tanulmányban rosszabb eredményeket mutatott ki kókuszolajjal, mint olívaolajjal. A kókuszolaj hatásaira vizsgált egereknek az LDL receptoraik voltak leállítva, míg a többi egereknél az ApoE fehérjék nem működtek.
4) KONTRA: Az emberek nem laboratóriumi egerek
A jó hír az, hogy az egerek is mindenevők, mint mi. A rossz hír viszont az, hogy még mindig túlságosan különbözünk az egerektől, és a transzlációs kutatások több problémába ütköznek. Léteznek ugyanis bizonyos eltérések. Például az emberek képtelenek saját C-vitamint termelni,de az egerek(és a legtöbb állat)igen. Az egér szíve teljesen máshogy reagál a gyógyszerekre, mint az emberi szív. Ha pedig betegségeket vizsgálnak az egereken, sokszor kizárnak egy gént, hogy konkrétabban tanulmányozhassák a problémát. Ugyanúgy, ahogy az egerek LDL receptorának kiküszöbölése, melyre az előző pontban utaltunk, ahol az egerek arról voltak ismertek, hogy velük született LDLRKO-juk(alacsony sűrűségű lipoprotein receptor) van. Tehát ha nem vagy egér, az eredmények nem feltétlenül lesznek érvényesek rád.
5) KONTRA: A tiszta zsírok általában rosszabbak a szív egészsége számára
A kókuszolaj nem tartalmazza a kókuszkrém néhány összetevőjét, mint a polifenolok, rostok és E-vitamin. Senki sem tudja, hogy ez mennyire fontos, mivel ezt a két terméket csak ritkán hasonlítják össze.
Azonban tanulságokat vonhatunk le egy analóg példából. Töltsétek ki, kérem a mondat hiányzó részét:
„A kókuszolaj hasonlít a kókuszkrémre, mint ……………….. a tejszínhabra.”
A helyes válasz a vaj, mely a francia konyha alapja, és melytől az amerikaiak félnek. A félelmük azonban nem alapozatlan, mivel a vaj sokkal nagyobb negatív hatással van az LDL koleszterinre, mint a tejszínhab, mely csak elhanyagolható, vagy kis hatással van.
Ahhoz, hogy megértsétek, miért van ez így, ki kell nyitnotok az elméteket, és meg kell értenetek, a nevezzük például: „mátrixot”. Ebben az esetben egy olyan élelmiszer mátrixról van szó, mint a tejzsír membránja, mely körülveszi a tejkrém zsírt, míg azt nem alakítod vajjá. Vagy a mátrix, melynek része a kókuszzsír, mielőtt hozzáadod a finomított termékhez – a kókuszolajhoz. Ezek a folyamatok különböző fiziológiai hatásokhoz vezethetnek, beleszámítva a szív és érrendszer egészségére lévő hatást is.
6) PRO: A kókuszolaj MCT olajokat tartalmaz, melyek segíthetnek a fogyásban
Az MCT(közepesen hosszú láncú trigliceridek)olaj egy magasan finomított olaj, mely kókusz, vagy pálmaolajból készül. Mivel magasan finomított anyag, ez azt jelenti, hogy biztosan rossz, ugye? Éppen ellenkezőleg, az MCT olajak tulajdonképpen potenciálisan erős segítséget nyújtanak a fogyásban!
Engedjétek meg, hogy megmagyarázzuk: ha minden nap fogyasztotok pár evőkanál MCT olajat, nagy valószínűséggel hízni fogtok, mivel a zsír eléggé magasan energetikusan telített. A tanulmányok azt mutatják azonban, hogy néhány létező növényi olaj helyettesítése MCT olajokkal, a napi kalóriaszint mennyiségét egészen 500 kcal/nap-al csökkentené. Ez a tény nagyon érdekes, sajnálatos azonban, hogy a bizonyítékok nem egyértelműek.
You might be interested in these products:
7) KONTRA: A kókuszolaj hatására történő súlyvesztés nem mutat bizonyítékokat az MCT olajról
Ha elolvastátok az előző pontot, izgatott lehetsz a kókuszolajjal és a lehetséges képességével kapcsolatban, hogy segít a fogyásban. Előre is az elnézéseteket kérjük, hogy elrontjuk a lelkesedéseteket, de a legújabb dokumentumok (2017. áprilisa) azt mutatták ki, hogy a kókuszolajnál az embereknek olyan érzésük van, hogy éhesebbek, és kevésbé jóllakottak, mint az olívaolajnál.
8) KONTRA: A marketing szférában a kókuszolaj hamisan a tiszta MCT olajjal van összehasonlítva
Ez a probléma a táplálkozással kapcsolatos legtöbb információt érinti, melyet az interneten találhatunk. Mondhattok valami hasonlót, hogy a „kókuszolaj fantasztikus MCT-t tartalmaz; ezzel hozzásegít a testsúly csökkenéséhez, az epilepszia és a cukorbetegség javulásához!”, és senki egy szót sem fog szólni, mivel ezek az információk az átlagemberek számára túlságosan bonyolultak.
A kókuszolaj nem ugyanolyan, mint az MCT olaj, a valóságban hozzá hasonlítva lényegesen különbözik a kettő. A kókuszolaj MCT láncokat tartalmaz, melyeknek majdnem a felét telített zsírsavak alkotják. Ezek a laurinsavból származnak, melyet hosszú láncú telített zsírsavnak tartanak, nem pedig közepesen hosszú láncúnak, mint ahogy az a hagyományos MCT láncoknál a megszokott. Mondjuk azt, hogy ez egy ál-MCT. A laurinsav 12 szénből álló hosszúsággal rendelkezik, míg a hagyományos terápiás MCT-k rövidebbek (8 vagy 10 szén hosszúságúak). Ez a két szén nagy különbséget tud képezni a felszívódás egyes fázisaiban. A 10 vagy kevesebb szénatomú rövidebb láncú telített zsírsavak könnyebben oldódnak a vizes fázisokban, valamint gyenge elektrolitokként is hatnak, ami azt jelenti, hogy gyorsabban felszívódnak. A végeredmény az, hogy az MCT-k körülbelül 95 % közvetlenül a potenciális felhasználásra szívódik fel, mint energia, míg a laurinsav,mint energia, csak körülbelül 25 %-ban szívódik fel.
Az egyes telített zsírsavakat osztályozhatjuk úgy, mint közepes, vagy hosszú láncú savak, de lehetnek trigliceridek is. Kimutatták, hogy a kókuszolajban található trigliceridek csupán 4 %-át sorolhatjuk a közepesen hosszú láncú trigliceridek közé. Ez nagyban befolyásolhatja a koleszterinre lévő hatását.
9) PRO: Az MCT olaj és lehetséges, hogy a kókuszolaj is, segíthet az Alzheimeres és epilepsziás embereknek
Az Alzheimer kóros páciensek agya nem rögzíti a glükózt olyan jól, és az egyetlen anyag, melyet helyettesítésére az agy felhasználhat, a keton testecskék. Ezek általában a nagyon alacsony szénhidráttartalmú ételek mellékhatásaként keletkeznek, mely az Alzheimeres betegek számára nem a legjobb megoldás. A másik módszer, hogy keton testecskékhez jussunk, olyan zsírok fogyasztása, melyek támogatják a keton termelését. Ez pontosan az MCT olaj feladata.
És mi van a kókuszolajjal? Ezt sajnos senki sem tudja, mivel nem olyan jó a keton képzésben, mint a tiszta MCT olaj. A kevésbé finomított kókusztermékek azonban máig részesei olyan elméleteknek, melyek szerint lehetséges a hatásuk az Alzheimer megbetegedés és az epilepszia gyógyításában.
10) KONTRA: Az egészségügyi és a dietetiakai egyesületek óva intenek előlük
Az Amerikai Szív Szövetség (American HeartAssociation)2017. június 15-én olyan nyilatkozatot adott ki, mely csupán egy kis részt tartalmazott a kókuszolajról, de a „bio egészség” közösségben óriási mennyiségű reakciót váltott ki. Ez egy kicsit nevetséges, mivel a tiszta (purifikált)kókuszolaj modern találmánynak számít, és nem olyasmi, amit a természetben is megtalálhatnánk, úgy, mint a kókuszt. Itt van példaként a nyilatkozat két kulcsfontosságú részlete:
„Egy újabb kutatás azt írja, hogy a megkérdezett amerikaiak 72 %-a a kókuszolajat „egészséges ételként értékelte” összehasonlítva a 37 %-kal a táplálkozási szakértők köréből.” „… mivel a kókuszolaj növeli az LDL koleszterin szintjét, ami a CVD oka (kémiai pára kibocsátása) és nincs semmilyen pozitív kompenzáló hatása, nem ajánljuk a kókuszolaj fogyasztását.”
Tehát a táplálkozási szakértők csak dühösek és nem informáltak? Ne ítélkezzetek felettük olyan gyorsan, mivel a koleszterinre való hatásról szóló rész második fele fontos jegyzeteket tartalmaz. Az első főként a növekedő bizalmatlanság jele, melyet az emberek az egészségügyi szervezetek iránt éreznek. Ha már a bizalmatlanságról beszélünk…
11) PRO: Az egészségügyi és étkezéssel foglalkozó egyesületek tévedhetetlenek
Az étkezési szokásokkal foglalkozó bizottság számára évtizedekig tartott, míg megváltoztatták az élelmiszerekben található koleszterinnel kapcsolatos elavult ajánlásaikat. A 60-as és 70-es évek hibás kísérletei arra utaltak, hogy az élelmiszerekben található koleszterin a fő okozója az érelzáródásnak. Hamarosan azonban rájöttek, hogy a vérünkben található koleszterinnek nincs sok köze az élelmiszerekben található koleszterinhez, de az élelmiszerünkben található cukrok és zsírok mennyiséghez és típusához annál inkább. A 2010-es „egészséges étrend tájékoztatójában” még az ajánlás a bevitt koleszterin mennyiségének csökkentéséről beszélt, de 2015-ben ezek a tanácsok már eltűntek a tájékoztatóból.
A hivatalosan ajánlott diéták a klinikai tanulmányokban nincsenek helyesen feljegyezve, mint például az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) diétájának régebbi verziójának tesztelésében. Érdekes azonban, hogy az írók olyan következtetésre jutottak, hogy „az nem működött jól…, hogy a vérben található koleszterin és zsír szintjét még jobban le kellett csökkenteni”. A vörös hús és a telített zsírok újabb vizsgálata nem bizonyít közvetlen összefüggéseket a szívbetegségekkel kapcsolatban.
12) PRO: A kókuszolaj növeli a HDL (jó) koleszterin szintjét
Hét kutatást végeztek, melyek a kókuszolajat (magas mennyiségű telített zsírsavakat tartalmazó) hasonlították összea magas mennyiségű telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajakkal. Hét páciensből öt megnövekedett HDL szintet mutatott ki. Az eredményeket jó hírnek kellene vennünk, mivel a HDL-t általánosan a szívmegbetegedések elleni védőanyagnak tartják. A másik oldalon azonban…
13) KONTRA: A HDL megnövekedése nem kell, hogy sokat jelentsen
Két kutatást végeztek el, melyek a kókuszolajat a vajjal hasonlították össze, miközben mindkettő a HDL-t hasonló mennyiségben növelte. A vajnak sem kell olyan rossznak lennie, mint azt oly sokan hiszik, de semmilyen meggyőző kutatás nem mutatja ki, hogy lényegesen befolyásolja a szív egészségét(legalábbis az olyan zsírral összehasonlítva, mint az olívaolaj).
Ezen kívül a gondolat, hogy a „HDL jó az LDL pedig rossz!”, túlságosan is leegyszerűsített. Amíg az alacsony HDL szint a szívmegbetegedés előzménye, a gyógyszeres kezelésű növelését vizsgáló kutatások csődöt mondtak.
Még mindig a HDL-t okolják a szívbetegségek miatt, de ne csak a HDL növelésének taktikájára összpontosítsatok. Számolnunk kell a lipidek oxidációjával, az arteriális gyulladásokkal, valamint a kalcifikációval, melyek további befolyásoló tényezők.
14) KONTRA: A kókuszolaj az LDL számára kifejezetten negatív hatású
Ha megemlítitek az LDL-t, néhányan a szó hallatára azonnal abbahagyják a hallgatást: „Nem hallak téged, a koleszterin csapdájába estél, míg én megmenekültem a harag elől és szégyen nélkül megettem a vajas ropimat.” Ez a hozzáállás azonban nagyon rossz, mivel az LDL receptorok–oxidált lipidek szabályozásáról szóló kutatás nagyon érdekes. A közös gondolat azonban az, hogy a kókuszolaj / vaj / bármi fogyasztásávalcsak a kedvező hatású LDL koleszterin növekedik, és nem a káros, kis és sűrű LDL koleszterin, mely az erekbe jut. Itt van egy gyönyörű magyarázat is:
Az endoteliális rések eléggé nagyok ahhoz, hogy az LDL koleszterin mindkét típusa észrevétlenül beszivárogjon a vérbe. A koleszterin száma (mennyisége) relatíve nagyobb determinánsa a károsodásnak, mint a részecske nagysága. A nagyságnak gyakran csak kis, vagy semmilyen része sincs más változók irányításában.
Ezeken kívül pedig senki sem tudja, hogy mennyi kókuszolaj növeli a kisebb és mennyi a nagyobb típusú LDL koleszterint. Csak nagyjából tippelhetjük meg a trigliceridek: HDL arányából, mint mértékegységből.
Másrészről viszont a kókuszolaj hozzájárul a trigliceridek csökkenéséhez a vajjal és a marhahússal összehasonlítva, két különböző tanulmányban is. Teljes mértékben azonban a bizonyítékok nem állnak egyértelműen a kókuszolaj mellett, mivel nem javítja a triglicerideket jobban, mint a telítetlen napraforgóolaj. Míg néhány telített zsírsav a magasabb LDL koleszterinnel van összeköttetésben, a kókuszolaj olyan zsírsavak keveréke, melyek kedvező hatásúak voltak ebben a tanulmányban (mirisztinsav és palmitinsav, melyek együttesen a kókuszolaj zsírtartalmának körülbelül a negyedét alkotják).
15) PRO: A kókuszolaj megfelelő olaj főzéshez
A kókuszolaj hihetetlenül telített növényi bázisú olaj, és ez a telítettség előnyt ad neki főzésnél. A főzés hőt igényel, a hő pedig gyakran a kémiai kötésekkel van összefüggésben. Azonban a kókuszolajban található kémiai kötések stabilabbak, mint a legtöbb egyéb olajnál, tehát nem oxidálnak olyan egyszerűen, és nem is polimerizálódnak.
Megjegyzés: A polimerizált telítetlen olajak ellenben ideálisak az öntöttvas serpenyőkben való sütéshez.
16) KONTRA: A kókuszolaj alacsony forrásponttal rendelkezhet
Ne használjátok a kókuszolajat ételek kisütésére! A kókuszolaj trópusi unokatestvére a pálmaolaj 235°-nál stabil, ha nem finomított. Ez megfelelő hőmérséklet a sütéshez, mivel a nem finomított kókuszolaj forráspontja pedig 177°, ez a hőmérséklet pedig a potenciálisan karcinogén anyagok keletkezésének kedvez. A finomított kókuszolaj ellenben alkalmas lehet sütéshez, mivel a forráspontja a határértékhez közeli 204 °C.
17) PRO: A kókuszolaj nem veszíti el az értékét, mint más olajak
Egy újabb kutatás témája az olyan magasan telítetlen zsírok voltak, mint a kukoricaolaj. A zsír minél inkább poli-telítetlen, annál egyszerűbben veszíti el az értékét főzés közben, vagy károsodik, ha részlegesen oxidálódik a testünkben. A rózsaszín kukoricaolajról szóló 1960-ból származó tanulmányban kimutatták, hogy az állati eredetű zsírok helyettesítése kukoricaolajjal a valóságban lényegesen megnövelte a szívinfarktusos halálok számát.
A végüzenete ennek abban rejlik, hogy a zsír hatása egy, vagy több közvetlen paraméterre (HDL, LDL, adhézió stb.) nem mindig tükrözi az olaj végső hatását. Valószínűtlen, hogy ha hosszantartó kísérleteket próbálnánk tenni bizonyos zsírok nagy mennyiségével, csupán abban bízhatnánk, amit a tudósok a korábbiakban már kimutattak.
18) PRO: A kókuszolaj antimikrobiális
Amíg a laurinsav nem feltétlenül olyan MCT összetevő, melyről mindig is álmodoztatok volna (több információt ezzel kapcsolatban a 8-as pontban találsz), a hatása olyan, mint a természetes antimikrobiális termékeknek. Ez részben annak köszönhető, hogy a monolaurinantivírusos, antibakteriális vegyület laurinsavból képződik.
A potenciális kedvező hatások némelyike a természetes gyógyszerészeti termékeket támogatók köréből származnak – például a száj kókuszolajjal történő kiöblítése segíthet az üregek megbetegedésének megelőzésében az antibakteriális tulajdonságainak köszönhetően (bár a bizonyítékok ezzel a ponttal kapcsolatosan csak nagyon korlátozottak). A monolaurint szintén használják több kereskedelmi termékben a mikroorganizmusok növekedésének gátlására és szintén nem tűnik úgy, hogy ez összefüggésben lenne az antibiotikumokra lévő mikrobiális ellenállással.
A kókuszolajnak is létezik rengeteg feltételezett hatása, melyek segítenek az emésztési problémák kiküszöbölésében a mikrobiális ellenőrzéssel összefüggésben, de a kutatások ezt csak az állatokon végzett kísérletekkel bizonyították.
19) PRO: A kókuszolaj jó a bőr és a haj számára
Az indián nagymamák általánosan arról híresek, hogy a hajkoronájukat kókuszolajjal kényeztették. Valóban érvényes, hogy a kókuszolaj meggátolhatja a haj károsodását. Egyedülálló relatíve rövid molekulájú láncok kombinációiból áll, melyek emellett még lineárisak is (úgyn. telített), ami lehetővé teszi, hogy a kókuszolaj átjusson egészen a haj gyökereibe.
A kókuszolaj segítséget nyújthat a durva, hámló bőrön is. Az atopikusdermatitisz problémáival jobban meg tud küzdeni, mint az olívaolaj.
20) KONTRA: Okozhat hasmenést és ronthatja az immunrendszerrel kapcsolatos problémákat?
Nyitott kérdésekről van szó, melyek nagymértékben nincsenek kivizsgálva. Némelyek gyomra nehezen működik, vagy hasmenésük is lehet közepes, vagy nagy mennyiségű kókuszolaj elfogyasztása után (még ha úgy is tűnik, hogy egy idő elteltével néhány embernél normalizálódik az állapot).
Bár a kókuszolaj antimikrobiális lehet, mindig meg kell fontolni azt a lehetőséget, hogy valamilyen pozitív hatású termék néhány embernél jelentkezhet nemkívánatos mellékhatásokkal is. Egy állatokon végzett kísérlet arra utal, hogy a laurinsavnak káros hatásai lehetnek az autoimmunrendszerre, bár ez a tanulmány nem feltétlenül használható embereknél is. A kókuszolajban található különféle telített zsírsavak lehetséges immun modulációs hatásai nagymértékben ismeretlenek, tehát az adag nagysága nagyon fontos: nem valószínű, hogy egy evőkanál hatással lesz erre, de nagy mennyiségekben (főként a meglévő immunrendszerrel összefüggésben)ez a tűzzel való játékot jelentheti.
21) KONTRA: Drága
A kókuszolaj fogyasztása láthatólag nem a jó egészség előfeltétele, és ez az egyik legdrágább olaj. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kókuszolaj nem lehet jó hatással az egészséged számára, mivel a felül említett bizonyítékok megszámlálhatatlan mennyisége a potenciális kedvező hatásokra utal.
Nektek milyen tapasztalatotok van a kókuszolajjal? Használjátok? Válaszaitokat írjátok meg nekünk kommentben, és ha tetszett a cikkünk, támogassátok megosztással.